(Arról, hogy hogyan is kezdődött.) Szíveskedjék terpeszállásba állni, mélyen előrehajolni, s ebben a pozitúrában maradva, a két lába közt hátratekinteni. Íme, a világ fejtetőre állt. 5. silirpá. 2191. A plafonon fekvő asszony méhéből kibukik egy bőgő kisbaba. Erősen nyáladzik, megöntözi a föléje hajló grimaszoló képeket… Kérem, szíveskedjenek kiegyenesedni. Amint látják: a világ talpra állt, önök pedig karjukba vehetik a kis írópalántát. 1912. április. 5.