A regény alaphangulatát az a McCarthy-féle premissza határozza meg, miszerint “van egy rosszul lefojtott borzalom a világ felszíne alatt”, és “a valóság mélyén örök démonium rejlik.” Nincs remény, nincs ígérete a szebb jövőnek, a világ önmagában borzalom, és az egyetlen védelem az, ha az ember elmélkedik rajta. McCarthy szereplői is elmélkednek rajta – a filozófia, a matematika és a kvantumfizika prizmáján keresztül, rengeteg irodalmi, bibliai és kulturális hivatkozással tűzdelve.