Szinte érthetetlen, hogy mi ment ennyire félre a kötet írása közben, hiszen a Gideon, a Kilencedik-kel Tamsyn Muir megalapozott egy olyan történetnek, ami egyedi és üde volt, tele vicces helyzetekkel, rendkívül okos vagy épp rendkívül béna (szándékosan béna) karakterekkel és egy érdekes világgal. A sorozat második részére azonban mindez hamuvá lett, a kísérletezések a szöveggel és szereplőkkel nem tettek jót a történetnek, és bár a világépítés és mágia apránkénti bemutatása folytatódott, ez nem elég ahhoz, hogy megmentse a könyvet önmagától.