Három dán, mínusz egy dán, aztán két dán osztva-szorozva kettővel, majd egy dán és végül ismét három. Két-három dán: Maros András legújabb regénye a barátság kérdésköréből kiindulva sok jó gondolatot villant meg a férfiúi érzelemvilágból. Sajnos a könyv cselekménye nem annyira jó, mint gondolatisága: bár a Magnus-szál el-elvitt magával, a magyar valóságban ufóként tévelygő másik két fiú története nem. A könyvborító viszont ütősre sikeredett.