Herczeg Szonja kitűnően alkalmazkodott az írások jellegéhez: ezekben a nagyon rövid, 2-5 oldalas novellákban nem a részletes cselekménybemutatásra, jellemzésre kerül a hangsúly, és az írónő néhány mondattal remekül vázolja fel a lényeget, körvonalazza a karaktereket. Az alkalmazott nyelvi rétegek viszont nem elég változatosak: sokszor ugyanazon a nyelvezeten szólal meg nyugdíjas és tinédzser, taxisofőr és magas végzettségű felső vezető.