John Le Carré Harry Pendel történetével sem hazudtolja meg önmagát. Itt is ugyanaz az érzése támad az olvasónak, mint más Le Carré könyv esetében: hogy belecsöppent egy sokszereplős dráma közepébe, ahol az író minden kétséget kizáróan mellőzi az egyes szereplők hagyományosnak tekinthető bemutatását és jellemzését, és mintha fölöslegesnek tartaná, hogy bemutassa a kedves olvasónak Abraxast, Martát vagy a többi szereplőt. Ha viszont valaki olvasott már korábban Le Carrét, akkor biztosra veheti: a végére egész megkedveli az összes szereplőt, és legalább annyit fog tudni róluk, mint Le Carré. Mindezt úgy, hogy a szereplők bemutatására nem szentel a későbbiekben sem külön fejezetet.