Sándor Anikó új regénye, a Zuhanó repülés úti könyvnek sajnos túl szubjektív, énregénynek pedig túl tényszerű. A könyv stílusa olvasmányos, de nem túl lenyűgöző, mert a szerző a tényközlés módszerére alapoz. A tények szubjektivitása miatt viszont nem túl precíz. A könyv azzal akar hatni, hogy az európai ember India-képét festi meg, azét az emberét, aki logikát, célt és egyértelműséget keres, és aki eltávolodott a létezés önmagáért való szépségétől. India pedig egyértelműen nem ilyen.