Október 27-én, Dermstadtban adták át a Német Nyelvészeti és Költészeti Akadémia Georg Büchner-díját. A legrangosabb német irodalmi díjat 1923-ban alapították Georg Büchner XIX. századi német író tiszteletére. Alapításakor Volkstaat Hessen város helyi díja volt, és általános művészeti díjként került kiosztásra, nemcsak írók, hanem képzőművészek, énekesek, színészek is megkaphatták. 1951-ben alakult át irodalmi díjjá, ettől kezdve évente ítéli oda a Német Nyelvészeti és Költészeti Akadémia (Deutsche Akademie für Sprache und Dichtung). A díjat német nyelven alkotó szerzők kaphatják meg. Pénzjutalom is jár vele, 1951-ben 3000 német márka volt, jelenleg pedig 50 ezer euró ennek az értéke.
A 2012-es George Büchner-díj nyertese Felicitas Hoppe. A győztes kiléte már májusban ismert volt, viszont a díjátadóra hagyományosan csak októberben, Büchner születésének hónapjában kerül sor. Felicitas Hoppe 1960. december 22-én született az alsó-szászországi Hamelinben. Irodalmat, retorikát és teológiát, valamint olasz és orosz nyelvet tanult Hildesheimban, Tübingenben, Eugeneben, Oregonban, Berlinben és Romában. Előbb tanárként dolgozott különböző iskolákban és a Göethe Intézetben, ahol német nyelvet oktatott külföldiek számára, majd volt dramaturg és újságíró, 1996 óta pedig szabadfoglalkozású íróként tevékenykedik.
Tizenhat éves irodalmi pályafutása alatt közel húsz kötete jelent meg, köztük regények, elbeszélés- és esszékötetek. Legismertebb művei az 1999-ben megjelent Pifagetta, egy útikönyv, amely egy konténerhajó álmokkal és abszurditásokkal teli világát írja le, valamint a 2006-ban megjelent Johanna, amelyben Jean d’Arc karakterét fogalmazza újra. Legutolsó regénye – egy „fiktív önéletrajz”– az idén jelent meg Hoppe címmel. Az írónő a következőt mondta a regényről: „Minden tényt megváltoztattam ebben a regényben, ennek ellenére a történet hitelesebb minden önéletrajznál, amit írni tudtam volna.”
Felicitas Hoppe nagyon hamar nemzedéke egyik legkiemelkedőbb írója lett, könyveit több mint tíz nyelvre fordították le. Nem a George Büchner-díj az első irodalmi kitüntetése, írói pályafutása során számos elismerésben részesült, mint például az Aspekte-Literaturpreis (1996), az Ernst-Willner-Preis (1996), a Rauriser Literaturpreis (1997), a Spycher: Literaturpreis Leuk (2004), a Brüder-Grimm-Preis der Stadt Hanau (2005), a Roswitha-Preis (2007). A Büchner-díj zsűrije a következőképpen méltatta az írónőt a díj odaítélésekor: „Lakonikus és lírai, makacs és nem hivalkodó prózájával gazdag univerzumot tárt fel, amelyben a posztmodern lét alapkérdéseit szabad és felszabadító fantáziával mutatja be. […] Felicitas Hoppe szakácsokkal és kertészekkel, lovagokkal és szobalányokkal, artistákkal és matrózokkal népesíti be világát – jellemezték 2007-ben, amikor a Roswitha-díjat vette át az írónő –, a szex helyébe a kincskeresés és az elvágyódás lép. Manapság kevés olyan szerző van Németországban, aki ennyire tisztán és pontosan határozná meg a saját helyét, mint Hoppe.”
Forrás: MTI, cultura.hu, dw.de, a német nyelvű Wikipédiának az írónőre vonatkozó szócikke