Szerző: Jance

Tovább
Colson Whitehead: A Nickel-fiúk (21. Század Kiadó, 2019)
Kritika
|
90

Colson Whitehead: A Nickel-fiúk

Colson Whitehead a tőle megszokott tárgyilagos és érzelemmentes stílusban beszéli el a történetet, vannak súlyos gondolatai, de nem próbál az olvasó szájába rágni semmit és nem ítélkezik. Ő csak hagyja pörögni az eseményeket és beszélteti szereplőit, azt viszont az olvasóra bízza, hogy ezzel mit kezd, milyen tanulságokat von le belőle. A hatás pedig még úgy is átütő, hogy az erőszakos jeleneteknél nem megy részletekbe, vagy a szexuális visszaélésekről csak utalásszerűen tesz említést.

Tovább
Steve Cavanagh: Tizenhárom (Álomgyár)
Kritika
|
78

Steve Cavanagh: T1z3nhárom

Első ránézésre a T1z3nhárom egy jogi kriminek vagy tárgyalótermi drámának tűnik. Valójában ennél több és kevesebb is egyben. Több, mivel a Solomon-ügy bírósági tárgyalása csak egyik cselekményszála a regénynek. Egy másik szálon a gyilkos szemszögéből látjuk az eseményeket, egy harmadik cselekményszálban pedig Flynn és Harper háttérnyomozását követhetjük nyomon. Ugyanezek miatt kevesebb is, mert bizonyos pontjain ugyan képes felnőni egy színvonalas(abb) jogi krimi szintjére, az ügyész és ügyvéd összecsapásáról egyre inkább eltolódik a hangsúly egy akciódúsabb, thrilleresebb irányba.

Tovább
Thomas Harris: Cari Mora (General Press, 2019)
Kritika
|
80

Thomas Harris: Cari Mora

A cselekmény filmszerűen pörög, olyannyira, hogy szinte minimális módosítással adaptálható lenne a filmvászonra. A szerző mellőzi a hosszabb leírásokat, mindent csak akkora terjedelemben mutat be, amennyi az események vagy a hangulat szempontjából a legszükségesebb – ennek ellenére van néhány leíró rész, ami kimondottan hangulatos.

Tovább
Jo Nesbø: Nemeszisz (Animus, 2008)
Kritika
|
80

Jo Nesbø: Nemeszisz

A Nemeszisz Jo Nesbø népszerű Harry Hole-sorozatának a negyedik kötete. Magyar fordításban az Animus Kiadó gondozásában jelent meg 2008-ban, sorrendben a második Nesbø-regényként, a magyar olvasóközönség előtt bemutatkozó kötetnek számító Vörösbegy után. A regényben Harry egy gyilkossággal végződő bankrablás és egy látszólag öngyilkossági ügyként feltüntetett haláleset kapcsán nyomoz, amelyben ő maga személyesen is érintett.

Tovább
Stephen King: A kívülálló (Európa Könyvkiadó, 2019)
Kritika
|
83

Stephen King: A kívülálló

Stephen King az elmúlt években már többször bizonyította, hogy túl a hatvanon-hetvenen is képes a megújulásra, és a fiatalkori énjére emlékeztető lendülettel rukkol elő egy-egy újabb regénnyel. Jó példa erre A kívülálló is, amely angolul 2018-ban, magyarul idén ősszel az Európa Könyvkiadó gondozásában jelent meg. A regény valószínűleg nem okoz csalódást sem a szerző rajongóinak, sem azoknak, akik kedvelik a krimi műfaját, ugyanakkor nyitottak egy kis természetfelettire is.

Tovább
Dmitry Glukhovsky: Orosz népellenes mesék (Helikon, 2019)
Kritika
|
95

Dmitry Glukhovsky: Orosz népellenes mesék

A Helikon Kiadó gondozásában idén tavasszal újból megjelent az idén negyvenéves Dmitry Glukhovsky eredetileg 2010-ben kiadott, politikai szatírákat tartalmazó elbeszéléskötete. Az Orosz népellenes mesék második kiadása az eredeti kötet tizennégy novellája mellett nyolc újabb írást tartalmaz, amelyek szervesen illeszkednek a korábbi írások sorába, a kötet aktualitása pedig a benne tárgyalt témák miatt talán még nyilvánvalóbb, mint kilenc éve.

Tovább
Jan Stocklassa: Stieg Larsson titkos iratai (Animus, 2019)
Kritika
|
95

Jan Stocklassa: Stieg Larsson titkos iratai

A Stieg Larsson titkos iratai című tényirodalmi könyvében Jan Stocklassa Svédország XX. századi történelmének legnagyobb traumáját, az Olof Palme-gyilkosságot dolgozza fel. A címválasztás nem véletlen, hiszen Stocklassa a népszerű svéd krimiszerző, Stieg Larsson által a gyilkosságról közel húsz év alatt összegyűjtött dokumentumokat használta fel, kiegészítve saját kutatásai eredményeivel. A könyv magyar fordítása az Animus Kiadó gondozásában jelent meg 2019. áprilisában.