A modern magyar prózaírás mestere Nyíregyházán született, itt is érettségizett – közben gimnáziumba Szatmárnémetiben is járt. Pályafutását Debrecenben majd Nagyváradon kezdte, mint újságíró. Nem volt még 20 éves, amikor az első novelláskötete megjelent, ez azonban még nem aratott nagy sikert. 35 évesen írta A vörös postakocsi című regényét, ez tette híressé, na meg a Szindbád-sorozat. Novelláinak főszereplőjévé Szindbádot az Ezeregyéjszaka, valamint egyéb keleti mese- és novellagyűjtemények hatására választotta. A szakirodalom szerint Szindbád alakjában saját alakmását, alteregóját teremtette meg – ezt maga Krúdy mindig is tagadta. Az tény, hogy a Szindbád-novellákban fellelhető némi önéletrajzi elem is. A Szindbád-novellák irónikus kritikát mondanak a múltba temetkező fejlődésképtelen nemesi világról.
A nagy közönségsikert meghozó A vörös postakocsi az első sajátos Krúdy-regény. Tulajdonképpen prózába fogott költemények sorozata, regénnyé a főhős személye s a hangulat kapcsolja a fejezeteket. Minden fejezet élén az Anyeginből idéz. A regény sikere példátlan volt: nyolc hónap alatt három kiadást ért meg, a Petőfi Társaság ennek hatására választotta tagjává.
1920 után anyagi helyzete megromlott, a sajtóban valóságos hajsza indult ellene. Műveit is csak elvétve adták ki, 1927-ben betegség miatt szanatóriumba került. Ötvenedik születésnapján Krúdy-estet tartottak a rádióban, műveiből tízkötetes gyűjteményt adtak ki új kiadásban. 1930-ra már nagyon eladósodott, könyveit a világgazdasági válságra hivatkozva nem adták ki. 1932-re már elég szegény körülmények között élt és újra rászokott az italra, holott ezt korábban az orvosok megtiltották neki. Csődeljárást kezdeményeztek ellene, mire vagyontalansági esküt tett. 1933 tavaszára egészségi és pénzügyi állapota egyaránt rosszabbodott. Szíve, gyomra és mája is vacakolt, a lakbérét nem tudta fizetni, emiatt a végrehajtók folyton zaklatták. Május 12-én hunyt el, a temetésén Magyarország hivatalos képviselői nem vettek részt.
Krúdy Gyula a magyar irodalom legtermékenyebb alkotója; többet írt, mint Jókai vagy Mikszáth. Csak a századfordulóig közel félezer elbeszélést írt. Munkásságának időszaka a stílusrobbanások kora: a későromantika, a realizmus, a naturalizmus, az impresszionizmus, szimbolizmus, szecesszió, szürrealizmus, új tárgyiasság stílusjegyei egyaránt fellelhetőek különböző korszakaiban írt műveiben.