Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig

100
Vidd hírét!
  •  
  •  
  •  

Az író eben a regényben, kisdiákkorának első nagy élményét, a debreceni kollégiumban töltött négy és fél év emlékét örökíti meg. A történet kezdete: 1892, színhelye Debrecen, s benne a nemzeti nevelés fellegvárának tartott református kollégium. Nyilas Misi, a regény hőse, egy Tisza menti faluból érkezik ide. Útravalója a gyermeki hit, bizalom és tisztelet az emberek iránt. De sajnos hamarosan csalódnia kell: észreveszi, hogy az emberek se nem jók, se nem becsületesek, nincs nyugalom, csak állandó versengés, amelyben a jóság és a becsület: hátrány. Misi balsorsát egy lutricédula ellopása miatti hamis vád teljesíti be. S bár a befejezés látszólag megnyugtató, a mű zárómondatai sejtetik, hogy az átélt csalódás örök nyomot hagy a gyermekben. Móricz azt akarta bemutatni, hogy az emberiség legalább annyira szenved a gonosz és ostoba hatalmasságok között, mint a kisgyermek. Nyilas Misi tulajdonképpen a megbántott, félreértett, megkínzott jóság jelképe akart lenni.
A regény történetéről nem igazán ejtenék szót, hiszen hála a magyar oktatási rendszernek, a lakosság tetemes része olvasta, látta filmen vagy színházban. Bár az adaptációk soha nem olyan jók, mint az eredeti, már az is eredmény, ha valaki csak azokat olvasta, látta, hallotta.
Nyilas Misi történetét sokan gyermek, illetve ifjúsági regénynek tartják. Pedig az eredeti változat nem gyerekeknek készült. Ellenben az illusztrációkkal ellátott, Móricz szerint nem túl jól sikerült átirat már igen.
Az irodalomtörténet méltán sorolja Móricz gyermekregényét a legsikerültebb realista művek közé. Nem csupán egy kisfiú története és Debrecen kritikája: szerzője a személyes válságát transzformálta át egy gyermek sorsába. Nyilas Misi lépteit a szülők – s a szegénység – türelmes jósága vigyázza. Így szélesedik ki a történet az író és a világ szakadatlan összecsapásának regényévé, Móricz legforróbb emberi és művészi hitvallásává. Kétségtelenül a magyar regényirodalom egyik legegyedibb, leginkább társtalan alkotása, amely azonban egyszerre lehet párja A Pál utcai fiúknak vagy Móra Kincskereső kisködmönének és a klasszikus magyar nagyregény remekeinek (amelyek szintén a kedvenceim közé tartoznak). A nyolcadikosok számára kötelező olvasmány, de felnőtt olvasók figyelmét is felkelti, hisz remek mű. Szóval ajánlom kicsiknek és nagyoknak egyaránt.



Vidd hírét!
  •  
  •  
  •