Olvasd el a mozi előtt – 2. rész

Janet Evanovich sorozatának első részét, A szingli fejvadászt a magyar olvasók már 2008-ban a kezükbe vehették az Ulpius-ház Kiadó jóvoltából. A film 2011-ben kerül a mozikba Katherine Heigl és Jason O’Mara főszereplésével, Julie Ann Robinson rendezésében. Stephanie Plum közel harminc (kilóban sajnos távol), elvált, munkanélküli, kocsi nélküli, pasi nélküli. Mióta a fejébe vette, hogy beáll fejvadásznak, mindig történik vele valami. Hol kocsik robbannak körülötte, hol szatír tör rá, hol megskalpolnak valakit, és közben valahogy mintha minden Joe Morelli körül forogna. Aki hatévesen becsalta a garázsba, hogy vonatozzon vele, jó tíz év múlva pedig elvette a csokis fánkját. És ha mindez még nem lenne elég, ott az anyja, aki folyton újra akarja házasítani, meg persze Mazur nagyi, akinek mindenről három dolog jut az eszébe: a szex, a szex és a szex. Janet Evanovich krimifolyama a világ első számú szórakoztató női sorozata. Minden kötete már néhány nappal a megjelenése után vezeti az összes sikerlistát.

Idősebb Alexandre Dumas-nak (az ifjabbik az ő balkézről való fia) már a vezetékneve kész regény, apai nagyanyját, egy elszegényedett francia nemesúr bennszülött rabszolga kedvesét hívták így egy tengerentúli ültetvényen. 1844-ben Párizsban még folytatásokban közölték minden idők egyik legszórakoztatóbb, legfordulatosabb kalandregényét, A három testőrt. Valódi hőse igazából a negyedik testőr, D’Artagnan. A címben foglalt hármak – akik közül, ha igaz, és már miért ne lehetne, Athost Victor Hugóról, Porthost önmagáról, Aramist pedig Alfred de Vignyről mintázta Dumas, tollvégre kapva mintegy a nagy romantikusok élbolyát – előbb párbajoznak vele, majd csapatukba fogadják, utóbb meglengetik előtte tollas kalpagjukat, mert maguknál különbnek ítélik. A könyv magyar nyelven is számos kiadást megért, 2007-ben a Könyvmolyképző Kiadó örvendeztette meg vele az olvasóit, 2010-ben az Európa Kiadó és a Képes Kiadó bújtatta új köntösbe a kötetet. Hollywoodból is számos feldolgozás került a vászonra, és 2011-ben újra viszontláthatjuk Dumas hőseit – ezúttal 3D-ben is. A filmet Paul W. S. Anderson rendezi.

Allison Pearson regénye, a Csak tudnám, hogyan csinálja 2006-ban jelent meg magyarul a Gabo Kiadó gondozásában. A film 2011-re kerül a mozikba, a történet férfi főszerepét Pierce Brosnanre osztották. A regény főszereplője Kate Reddy, aki befektetési alapkezelő, két kisgyermek édesanyja. Öt különböző időzónában kilencféle devizát tud átszámítani, és képes fél óra alatt megfürdeni, felöltözni, a gyerekeket megmosdatni, felöltöztetni és elindulni otthonról. Kate krónikus időhiányban szenved, úgy számolja a másodperceket, mint más a kalóriákat. Folytonosan rohan egyik értekezletről a másikra, eszébe kell tartania a jelentéseket az ügyfeleknek, a gyerek születésnapi tortáját, a tengerentúli telefonhívást, a betlehemes játékot, megnézni a Dow Jones-indexet, intimtornát végezni, időt szorítani a szexre. Mindehhez adjunk még hozzá egy számító nevelőnőt, egy ausztrál főnököt, aki úgy bámulja Kate mellét, mint árut a kirakatban, egy szenvedő – valóban szenvedő – férjet, egy csöndesen rosszalló anyóst, két követelőző gyereket és egy elektronikus szerelmet. Kate annyi labdával zsonglőrködik, hogy valamelyik egy napon elkerülhetetlenül leesik a földre. Az írónő mély megértésel ábrázolja a dolgozó anyák bűntudatos életét, az önvádat, a nevetséges kis csalásokat, a kimerültséget, a kétségbeesést. Metsző iróniával, ragyogó stílusban mutatja be a dolgozó anyák dilemmáját a 21. század elején.

Bármily furcsa, Jack Kerouac főművét, az 1951-es Útont még egyszer sem filmesítették meg. Francis Ford Coppola irányítása alatt, Walter Salles rendezésében 2011-ben kerül a vászonra az amerikai beatnemzedék egyik kiemelkedő alkotójának és teoretikusának világhírű regénye. Az Úton a nagy utazások, száguldások története. 1947 és 1950 között barátjával, Neal Cassadyvel beautózta az Egyesült Államok és Mexikó legkülönfélébb tájait, utána egy évig tervezte az erről szóló beszámoló formáját, szerkezetét, majd pedig befűzött az írógépbe egy negyvenméteres papírtekercset – és megszületett a „spontán próza” műfaja. Az eredmény: a 60-as évek „ellenkultúrájának” beharangozása és majdani Bibliája, általános kritikusi értetlenség, valamint hatalmas közönségsiker. Sal Paradise és Dean Moriarty (Kerouac és Cassady fiktív megfelelője) szédületes dzsesszfanfárral került be az amerikai és a világirodalom halhatatlanjai közé. A könyv utolsó magyar fordítása az Európa Kiadónál jelent meg 2006-ban.

John le Carré regénye, az Árulás és a vászonra kerül 2011-ben. George Smiley-t Gary Oldman alakítja majd Tomas Alfredson rendezésében. A könyv második magyar kiadása 2009-ben látott napvilágot az Agave Kiadó gondozásában. Az angol hírszerzés legfelsőbb soraiban áruló rejtőzik, egy beépített ügynök, aki magának Karlának, a szovjet kémfőnöknek jelent. Amit az áruló tud, tudja Karla is. A Körönd legféltettebb titkait. És hogy teljes legyen a kép, Karla gondosan kiválogatott, meg- vagy átírt információkat juttat el az angoloknak. A legtöbben azt sem hajlandóak elismerni, hogy baj van. A legtöbben még csak bele sem mernek gondolni abba, hogy az áruló révén Karla minden egyes lépésükről tud. A legtöbbek szerint minden a legnagyobb rendben van. Kivéve George Smiley-t, a csendes, kövérkés és nyugdíjas egykori hírszerzőt, aki állhatatos munkával, bulldogkitartással és legendássá vált kihallgatási technikájával csapdát állít a soraikba férkőzött szovjet kémnek, és rajta keresztül Karlának, örök ellenfelének, a titokzatos szovjet kémfőnöknek. – Az Árulás egy trilógia első része, reméljük, hogy a film a korábbi le Carré-adaptációkkal ellentétben felnő a szerzőjéhez.