Philip Roth nagyszülei Galíciából kivándorolt zsidók voltak, szülei azonban már az Egyesült Államokban születtek. Ő maga 1933. máricus 19-én látta meg a napvilágot Weequahicben, a New Jersey-beli Newark egyik kerületében, és ott is nőtt fel. Miután angol irodalmat tanult a Chicagói Egyetemen, egyetemi tanárként dolgozott nyugdíjba vonulásáig. Rövidprózát és bírálatokat publikált, mígnem 1959-ben megjelent első könyve az Isten veled, Columbus című novelláskötet. Bár a mű 1960-ban elnyerte a Nemzeti Könyvdíjat, az általános sikert harmadik regénye, a Portnoy-kór 1969-es megjelenése hozta meg.
Irodalmára nagy benyomást tett az első feleségével való szakítás, majd annak autóbalesetben bekövetkezett halála 1968-ban. Női karakterei közt gyakran fellelhető elhunyt feleségének alakja, például egyik leghíresebb művében is, a Portnoy-kórban. Az a múlt század végén publikált „amerikai trilógia” (Amerikai pasztorál – 1997, Kommunistához mentem feleségül – 1998, Szégyenfolt – 2000) szilárdította meg helyét az angol irodalom nagyjai között. Regényeiben taglalja a politikát, a társadalmi problémákat, de megjelenik a vallás és a zsidóság kérdése is, mint főtéma.
Pályafutása során számos díjat és elismerést kapott. Az amerikai irodalomban egyedüliként háromszor nyerte el a PEN Club Faulkner-díját, az Amerikai pasztorálért pedig Pulitzer-díjat kapott. A Szégyenfolt 2001-ben megkapta az év legjobb angol könyvének járó W. H. Smith díjat és az írót 2002-ben az Amerikai Könyv Alapítvány díjával jutalmazták addigi munkásságáért. Az Összeesküvés Amerika ellen című regényével újból elnyerte a W. H. Smith díjat, ezen kívül az alternatív történelemírásért járó Sidewise-díjat és az Amerikai Történészek Társaságának kitüntetését. 2006-ban a PEN Club Nabokov-díját, majd 2007-ben a Saul Bellow-díját ítélték oda neki. Az évente megjelenő Studies in American Jewish Literature című antológia 2004-es számát teljes egészében Roth műveinek szentelte. Szülővárosában utcát neveztek el róla, és négy regényét megfilmesítették.
A fenti irodalmi elismeréseket tetőzi a kétévente kiosztásara kerülő Nemzetközi Man Booker Díj. A 2011-es jelöltek között volt kínai, spanyol, kanadai, libanoni, olasz, brit író is. A világhírű John le Carré is az esélyesek között lehetett volna, azonban ő kegyesen visszautasította a jelölést, mondván ő nem versenyez díjakért. A nyertest a Sydney Írófesztiválon jelentették be. A jelöltek közt már háromszor szerepelt írót a zsűri e szavakkal illette: „Könyvei ötven éve provokálják és szórakoztatják az olvasók egyre növekvő sokaságát”, továbbá kiemelték, hogy míg az ötvenes-hatvanas években az amerikai irodalom színvonala esett, ő továbbra is értékes művekkel jelentkezett. A zsűriben nem volt egyetértés a győztes kilétét illetően, egyikük ugyanis nem találta méltónak Roth-t a díjra, noha évek óta az irodalmi Nobel-díj várományosának is számon tartják.
Roth utolsó regénye, a 2010-ben kiadott Nemezis magyar fordításban az Európa Könyvkiadó gondozásában jelent meg. A cselekmény a második világháború idején játszódik Amerikában, és egy zsidó fiatal a főszereplője. Ebben az időben gyermekparalízis-járvány dúl a környéken, és a katonaságra nem alkalmas fiú otthon maradva barátnőjéhez látogat a hegyekbe, azonban ő is elkapja a terjedő kórt és tolószékbe kerül. A tökéletes embert tönkretevő sors már nem először fordul elő az írónál.
Philip Roth 2012 októberében jelentette be, hogy nem ír többet. Azt mondta: egy új regénnyel nem tudna már többet letenni az asztalra, mint amit eddig tett, de a bukás lehetőségét magában hordozná egy új könyv. 2013-ban megkapta a Francia Köztársaság Érdemrendjének parancsnoki rangját.
2018. május 22-én este hunyt el pangásos szívelégtelenség következtében.