1913, Anglia. Környezet: brit felső tízezer. Szereplők: jóképű angol diplomata férfi, jó családból származó nő. Bálok, összejövetelek, szerelem, házasság.
1919, Anglia. Környezet: brit felső tízezer. Szereplők: jóképű, nős, angol diplomata férfi, feleség nélkül.
Ludvig Grey búcsúestet ad angliai otthonában, mivel hosszú utazásra készül. Palesztinába indul, diplomáciai munkája mellett azzal a nem titkolt céllal, hogy megkeresse jó ideje eltűnt feleségét, akiről a mai napig sem derült ki, hogy önszántából hagyta el a férjét, vagy pedig barbár sivataglakók elrabolták és erőszakkal fogva tartják. Ludvig nem tűnik túl érzékeny embernek, és amíg testi vágyait ki tudja elégíteni nem igazán törődik azzal, hol van Lizzy. Ha néha fel is vetődik benne a kérdés, sokkal inkább a hiuságán eső csorba vagy a látszattisztességén eső folt izgatja. Számtalan lehetőség áll előtte, hogy elfoglalja magát, férfiként, és úriemberként megengedheti magának azt is, hogy elcsábítsa a szobalányt, vagy akár azt is, hogy minden éjszakáját piros lámpás házakban töltse. Feleségének eközben természetesen amúgy sem lenne más dolga mint otthon ülni, vezetni a háztartást és alkalomadtán fogadni a férje vendégeit. Ezeknek tudatában persze támad némi sejtésünk arról, hogy Lizzy valószínüleg nem volt túl boldog a házasságában és megtörténhetett, hogy kiutat keresett belőle. A valóságot azonban fokozatosan tudjuk meg Ludvig emlékeiből és Lizzy naplószerű leveleiből, melyeket a nővérének ír.
A regény cselekménye izgalmas, bár helyenként talán lehetne kidolgozottabb. A felvetett téma az örök férfi-nő kapcsolat egy olyan korban, amikor a szigorú erkölcsök látszatának béklyójában élő nők még saját maguknak is nehezen vallották be, hogy házasságbeli bábszerepüket mennyire nehéz elviselni, és ebből fakadó frusztrációjukat mennyire nehéz feldolgozni. Ennek a társadalomnak az álszentsége annyira fojtogató volt, hogy bármiféle menekülési lehetőség jónak látszott, ha egy emberhez méltóbb kapcsolatra teremtett lehetőséget.
A regény nyelvezete nem túl visszafogott, a testiség végig jelen van a történetben, ezzel is jelképezve a női szereplők öntudatra ébredését, egyúttal azt is, hogy férfiak és nők vágyai hasonlóak lehetnek, gondot inkább ezek elfolytása okoz. A zaftosabb részek jelenléte előrevetít valamit a kezdődő társadalmi változásokból: a formalitások még megvannak, de a mélyben már elkezdődött valami. Mindemellett az írónő nem fektet túl nagy hangsúlyt a korábrázolásra, csak felszínesen igyekszik visszaadni az akkori idők hangulatát, és ettől támad egy kis hiányérzete az olvasónak.
Összegezve: szókimondó, romantikus történet, amit valószínüleg a könnyed, szórakoztató olvasmányt kereső olvasók fognak értékelni.