Psyché új köntösben?

Írta : Pomázi Adél
Eredeti cím : Holnap hétfő
Kiadó : Lilium Aurum
Recenzált kiadás éve : 2011
Terjedelme (oldalszám) : 251
80
Vidd hírét!
  •  
  •  

Pomázi Adél regénye Weöres Sándor Psychéjének parafrázisa. Az alapmű, Weöres nagysikerű és vitatott könyve egy fiktív, reformkori csapodár költőnő életművét hivatott bemutatni. Lónyai Erzsébet, alias Psyché, egy cigánylány és egy gróf ivadéka. S bár most nem erről a műről kellene beszélnem, ahhoz, hogy ismertessem Pomázi Adél regényét, szükség van néhány fontos információra. Tehát: Weöres főszereplőjét három éves korában elviszi otthonról az anyja, miközben megszökik egy cigányprímással. Így a kislány hányódtatva és cigánysoron nevelkedik egy ideig, majd kolostorba küldik apja rokonai, s később testvéreivel élik kicsapongó életüket birtokaikon. Eme nőszemély írói vénával bőven megáldott, verseket ír. Tulajdonképpen a regényszerű mű nagy részét Psyché versei, levelezései és barátjáról való megemlékezése teszi ki. Ezen kívül felsorakoznak benne a valós irodalmi személy, Ungvárnémeti Tóth László, Psyché barátjának és soha meg nem kapott szerelmének költeményei is, illetve egy fiktív, korabeli színésznő és egy fiktív szerző megemlékezése a költőnőről. Végül Weöres utószava Psyché életrajzát meséli el, immár mai nyelven, hisz a mű egész terjedelmében a nyelvújítás korának nyelvét reprodukálja.


Igazi kihívás elolvasni ezt a zseniális szerzeményt. Az előidézett kor szavai, kifejezései mellett telis-tele van az akkoriban divatos német, francia, angol vendégszavakkal. De ha ezzel megbirkózunk, csodálatos élményt nyújt. Főszereplője ízig-vérig nő, botrányos, de ugyanakkor művelt és okos. Gyönyörűszép, rengeteg éhes férfiszem vágyakozik utána, és ő ezt imádja és ki is használja. De az élete így sem könnyű.  14 éves korában teherbe esik testvére férjétől, ekkor elvetél. Később valamelyik kalandjából születik gyermeke, ám egyik befolyásos rokona megbízza szolgáját, hogy vigye ki az erdőbe és csapja egy fához a fattyút. Temérdek kérője akad, ő mégis pártában marad amíg csak lehet, élvezi szabadságát és az életet.  Táncol, mulat, hódít, majd szenved és sír – de boldog életet él.

Ez az alkotás olyan, akár a legfinomabb csipke. Minden kis apró szó mögött mély jelentés húzódik, minden pontosan passzol, semmi sincs pluszban. Letisztult, lecsiszolt, jól megszerkesztett, szép. Tömve van motívumokkal, szimbólumokkal, mitológiai utalásokkal, de ez mégsem érzik erőltetettnek. Erzsébet nem hiába Psyché, és nem hiába található meg a műben Ungvárnémeti Nárcisz tragédiájának egy részlete. Ungvárnémeti sorsa az önmagába szerelmes és emiatt vesztét okozó Nárciszéra rímel, nőtlen hal meg, bár voltak szeretői és szeretni vélte Psychét, önmaga okozta vesztét és alakította ki magányos sorsát. A mitológiai Psyché sorsát természetfeletti szépségének köszönheti. Ezért lesz rá féltékeny Vénusz és kezdenek bonyolódni az események. Ebből a mitológiai történetből ered a pszichológia elnevezés is, hisz Psyché vőlegénye az isten Erósz lesz, ám ő nem pillanthatja meg arcát, csupán lelkét ismeri meg.  Ebből az elnevezésből tehát több mindent is levonhatunk: először is Lónyai Erzsébet sorsát is nőiessége befolyásolja, miközben a pszichológia, lélek vonalon felfedezhetjük, hogy talán Weöres miért is alkotta meg ezt az archétipikus nőt, akire még a bibliai Éva-szerep is rímelhet, hisz ott is a nő harapott a tiltott gyümölcsbe… Psyché a nagy költő női mivolta, ő a benne lakozó nő. Ahogy a Jin-jang, mindenkiben ott van a jó és a rossz, a férfi és a nő. Ezt a fiktív, önmagából előhívott mindenkori nőalakot hivatott a Holnap hétfő újraalkotni.

Pomázi Adélnak a Holnap hétfő, hogy végre térjünk konkrétan a tárgya, az első regénye. És ez érződik is rajta, mégis érdekes alkotás. Egy megosztó műről beszélünk, ahogy elnéztem egy könyves portálon az olvasók értékeléseit, bár kevesen olvasták, mégis a két véglet található meg. De mielőtt értékelnénk, kicsit vizsgáljuk meg miről is van szó.

A regény főszereplőjét itt is Lónyai Erzsébetnek hívják, akit örökbe fogadtak 3 éves korában. Származását tekintve cigány, ám erről csak 16 éves korában szerez tudomást. Akárcsak Weöres Psychéje, ő is egy ideál, rendkívüli szépség, ám természetét illetően igencsak bűnös életmódot folytat. Éppen a mű kezdetén találkozik a lehetséges örökbefogadó szülőkkel, hisz terhes és nem szeretné megtartani a babát. Na, ugye, hogy összecseng a két fiktív nőszemély sorsa? Ráadásul ez az Erzsébet is írói tehetséggel megáldott. Az ő Ungvárnémetije, fiának nevelőapja lesz, Jónás. A regény a Jónással való tíz találkozást mutatja be, a levélregény alapjaira támaszkodva e-mailek formájában, főleg.

A főszereplő névválasztásával már megteremti a lényegi kapcsolatot a két mű között. Erre ráépül a jellem és a lány sorsa.  Ő a modern Psyché. És ezen a ponton nagyon jónak találom a művet. A modern ponton. Nem csak egy modern, ledér és bűnös, ám bűnbánó nőt láthatunk, hanem egy egész modern világot körülötte, tele mindenféle jelenkori emberrel. Bulik, éttermek, munkahelyek és főnökök, nagyon hiteles világképet tükröz. Friss, mai, a jelenkori divatproblémákat dolgozza fel, mint cigányság, társadalmi periféria, gazdagság, munkanélküliség, szexuális élet, abortusz, örökbefogadás, házasság. És a modern Psyché jellemében is benne van az a valami, az az erősség, a továbblépésre való hajlam, a boldogság vágya és az arra való képesség. Holnap hétfő, holnap új hét kezdődik. Új hét, új élet. Új örömök és új bánatok. S bármenyire is nehéz sors áll előttünk „az élet akkor is szép, amikor nem az!”

Olykor a mű prózája igencsak líraivá válik, szép gondolatok tolmácsol, elgondolkodtat. Megbotránkoztat, de nagyon életszagú. Tényleg benne van minden, amire éppen az adott szituációban gondolhattak, zeneszámok, versek, könyvek hatása, friss hírek, események, politika. Itt játszódik közöttünk, ebben a világban.

De, és igen, most itt jön az a bizonyos, nagy DE! A regény sokszor zavaros, itt nem klappolnak a dolgok úgy, mint Weöres művében, sok jelenetet fölöslegesnek érzek, máskor meg kicsit kevés. A főszereplő lány nem csak Psychére rímel, hanem, mint egy interjúból kiderül az írónő életéből is tartalmaz eseményeket. Pomázi Adél is cigány származású, és 3 éves korában örökbe fogadták, ám ezt csak 16 évesen tudta meg, akárcsak a könyvben. Így a műnek két síkon lehetne két értelmezése, de nagyon keveredik ez a kettő, túl sok mindent akar kifejezni az írónő, erőltetett lesz ezáltal. Ráadásként meg, önmagában elegendő kapcsolat lenne a név és a sors Weöres művével, azonban gyakran, túl gyakran emlegetik azt, el is mesélik, hogy főszereplőnk valóban a Psychében megjelenő költőnő leszármazottja. Enélkül az információ nélkül sokkal érdekesebb lenne, mintegy reinkarnációjává válna. Mintha az a történet lenne, csak egy másik időben, de ezt a lehetőség kihúzza a rokoni kapcsolat által. Persze így az öröklődő női sorsot szeretné kifejezni, ám ez így lelövi a poént. Túlságosan szájbarágós, nehogy ne értsük. A holnap hétfőt is kimondja, konkrétan kimondja mit jelent. Jónás nem hiába kapta ezt a nevet, ám erre rá kellene jönni magunktól, itt viszont ezt is megmagyarázzák. Igen, itt látszik, hogy első könyv. Ezen hibák ellenére látok benne fantáziát, elnézem ezeket a hibákat, mert valahogy megfogott, magával ragadott. Érdekes koncepció, ráadásul egy trilógia első kötetének tervezték. Szóval én kíváncsian várom a folytatást. Hátha az már gördülékenyebb lesz!


Vidd hírét!
  •  
  •