Nobel-díjas írók: Selma Lagerlöf

Vidd hírét!
  •  
  •  
  •  

Selma Ottilia Lovisa Lagerlöf 1858. november 20-án született a Svédország nyugati felében található Mårbackában. Nagy múlttal rendelkező nemesi család gyereként jött a világra, édesapja,  Erik Gustaf Lagerlöf nyugalmazott hadnagy és földbirtokos volt, édesanyja, Louise Elisabeth Wallroth gazdag kereskedőcsaládból származott. A család művelt és rendkívül vallásos volt; a kis Selma szülei rettentően fájlalták gyerekük járási hibáját, melyet fogyatékosságként kezelnek.


Selmát 24 éves koráig magántanárok tanították, iskolába nem járt, csupán az otthon és a földbirtok nyújtotta lehetőségeket tapasztalhatta meg. Gyerekként korához képest érettebben viselkedett, csendes, jólnevelt volt. Már fiatalkorában szenvedélyes olvasóvá vált, és megírta első verseit is, s a későbbiekben ezzel tört be az irodalmi világba. Évekkel később az apai nagyanya, a Lisa Maja Wennerwik által mesélt legendákat használta fel művei megírásához. A mårbackai ház eladása, illetve édesapja elhalálozása mély nyomot hagyott benne.

A stockholmi Royal Women’s Superior Training Akadémián érettségizett le, később Landskronára költözött, hogy nagynénijével és édesanyjával éljen. Ugyanitt 10 évig tanított egy leányiskolában. A tanítás mellett minden szabadidejét az írásnak szentelte, 1891-ben már be is fejezte az egyik legismertebb művét, a Gösta Berling történetét, mely egy vagyonos nő életének meseszerű krónikája.

1894-ben ismerkedtek meg Sophie Elkan-nal, akivel szoros barátságot alkítottak ki. Ezt az ismeretséget követően, egy év múlva otthagyta a leányiskolát, nem tanított többet, s minden idejét az írásra fordította. Ennek köszönhetően adhatta ki 1897-ben az Antikrisztus csodái című könyvét. A mű rendkívül vallásos, bár a szocialista építkezést is magasztalja, s megtalálja a kettő közti kapcsot, azaz az emberszeretetet.

1901-ben jelent meg a Jeruzsálem című kötete, melyben vallásos élményekről, a parasztvilág mindennapjairól, illetve erős emberszeretetről olvashatunk. 1904-ben indultak útnak, barátnőjével, Elkannal Svédország rejtett titkainak felfedezésére. Az útról hazaérkezvén nekikezdett legnépszerűbb regényének, mely a Nils Holgersson csodálatos utazásai Svédországban címet kapta. Az eleinte földrajz és történelem tankönyvnek készülő kötet mindenki gyerekkorának meghatározó regényévé nőtte ki magát, melyben az írónő nagyszerűen ötvözte az információkat a szórakoztató, meseszerű elemekkel, s mely elolvasása után nemcsak földrajzi helyeket, hanem az életre nézve rengeteget megtudhatunk a természetvédelem, az ember- és állatszeretet, a vallás fontosságáról.

1907-ben tudomást szerzett arról, hogy egykori mårbackai szülőháza eladó. Meg is vásárolta, viszont az ingatlant szörnyű állapotban találta, évekbe telt a felújítása. 1909-ben „magasrendű idealizmusa, élénk képzelete és szellemi érzékenysége elismeréséül” elnyerte az irodalmi Nobel-díjat – írónőként elsőként. Az elkövetkező években tovább írt és publikált, 1911-ben irodalmi doktori címet kapott, 1914-ben a Svéd Tudományos Akadémia tagjává választották.

Selma Lagerlöf megszállottként dolgozott egész életében, azonban a háború megviselte, keveset írt, elfáradt. Jelentek meg pacifista publikációi, de a szépirodalmat hanyagolta. Utolsó írása a háromkötetes, dokumentumokban igencsak gazdag visszaemlékezései voltak. 1940-ben a Szovjetunió által megszállt Finnországot az irodalmi Nobel-díjként kapott aranyérmét elküldve szerette volna segíteni. Az ország megköszönvén segítőkészségét visszautasította.

Selma Ottilia Lovisa Lagerlöf 1940. március 16-án halt meg. 81 évet élt, a halál az otthonában érte. A mårbackai szülőháza ma múzeum, a linköpingi repülőtér a lúd hátán utazó Nils Holgerssont ábrázoló relieffel tiszteleg az emléke előtt, 1992 óta a svéd húszkoronás is az ő arcképét hordja.


Vidd hírét!
  •  
  •  
  •