A legek legjei

Vidd hírét!
  •  
  •  
  •  

1901. november 27-én kiosztották az első irodalmi Nobel-díjat, mely úgy anyagi, mint szellemi értelemben a legértékesebb irodalmi díjnak számít. 110 éves történelme során olyan szerzőket tüntettek ki vele, mint Thomas Mann, Herman Hesse, Ernest Hemingway, John Steinbeck, Gabriel García Marquez vagy José Saramago. A díj odaítélése miatt rengeteg kritika érte a Svéd Akadémiát, miszerint olykor  politikai érdekből vagy meggondolatlanságból díjaztak valakit. Ennek ellenére elmondhatjuk, hogy irodalmi Nobel-díjjal az elmúlt 110 évben a kor világirodalmának legzseniálisabb szerzőit jutalmazták. (Igaz akadnak olyanok is, akik megérdemelték volna, ám mégsem kapták meg.)


Több díjazott szerzőről és műveikről olvashattok az olvasótermen, most az évforduló alkalmával egy-két érdekességgel rukkoltunk elő. Összegyűjtöttünk néhány „leget” a Nobel-díjas szerzők köréből. Így az alábbiakban olvashattok a legelső díjazottról, a legelső nőről aki megkapta, a legelső Európán kívüli- és  a legelső magyar kitüntetettről, illetve a legifjabbról és a legidősebbről.

1901-ben az első díjat Sully Prudhomme francia költő és esszéista vehette át. Az 1839-ben Párizsban született költő kezdetben mérnöki pályára készült, azonban szembetegsége miatt abba kellett hagynia, így később irodalmat és jogot tanult. Első kötete 1865-ben jelent meg, kedvező visszhanggal. Prudhomme az elsők között állt ki Alfred Dreyfus mellett, illetve tiltakozott az Eiffel-torony megépítése ellen. A svéd Akadémiai ezekkel a szavakkal illette a költő kitüntetését: „jelentős írói érdemeiért, és különösképpen magasrendű idealizmusról, művészi tökélyről tanúskodó, a szív és lángész ritka összhangját megteremtő költészetéért”. A díjjal kapott pénzösszeget a francia írószövetségnek hagyta az elsőkötetes költők támogatására. Ugyancsak 1901-ben a Magyar Tudományos Akadémia külső tagjának választották, verseiből Kosztolányi Dezső fordított magyarra, azonban magyar nyelvű kötete nem jelent meg. Nem sokkal díjazása után, 1907 szeptemberében elhunyt.

Az első női díjazottat, Selma Lagerlöf svéd írónőt 1909-ben tüntették ki „magasrendű idealizmusa, élénk képzelete és szellemi érzékenysége elismeréséül”. Az 1858-ban született írónő az újromantika és az impresszionizmus képviselője, műveiben a misztikum keveredik a realitással, írásainak színtere a tündérek és démonok lakta Svédország. Legismertebb alkotása a Nils Holgersson csodálatos utazása c. meseregény, melyről népszerű rajzfilmsorozat is készült. A meseregényt több mint negyven nyelvre fordították le, Magyarországon húsznál több kiadást ért meg. Szinte nincs olyan kisgyerek a Földön, ki ne ismerné a vadludak hátán utazó törpe emberkét. Írói tevékenysége mellett a második világháború idején segített a német értelmiségnek kimenekülni Németországból, illetve a Nobel-díjjal járó aranyérmét elküldte a finn kormánynak, hogy segítse őket a Szovjetunió elleni harcban. Akármennyire is meghatotta ez a gesztus a finneket, természetesen az érmet visszajuttatták az írónőnek. Lagerlöf 81 éves korában, otthonában hunyt el.

Az első Európán kívüli díjazott, Rabindranath Tagore kitüntetésekor felmerült az a szempont, hogy a már világhírnevet szerzett írók kitüntetése helyett a Nobel-díj legyen az, amely a világ figyelmét ráirányítja a kevésbé felkapott szerzőkre. Többek közt ezért és „mély érzésű, friss hangú költeményeiért, melyeket saját maga ültetett át angolra, gazdagítván így a Nyugat költészetét”, 1913-ben az indiai születésű költő és író vehette át az irodalmi Nobel-díjat. Tagore 1861-ben született Kalkuttában és 17 éves korában Angliába ment tanulni, ahol a jog helyett inkább a művészetek fele fordult. Több hangszeren is játszott, ő írta és zenésítette meg az indiai himnuszt. Hazájában iskolát alapított, műveit angolra fordította, 1905-ben az indiai függetlenség kivívásáért pacifista felhívásokat tett közzé. Munkái közül több megjelent magyarul is.

Kertész Imre, az első magyar irodalmi Nobel-díjas szerző, 2002-ben a holokausztról írt műveiért és „egy írói munkásságért, amely az egyén sérülékeny tapasztalatának szószólója a történelem barbár önkényével szemben”, vehette át a díjat. Ezen művei önéletrajzi ihletésűek, saját haláltábori élményein alapszanak. A 13 évig írt Sorstalanság kezdetben itthon nem aratott sikert, csak külföldön. Csupán a díj átvétele után vált egyre népszerűbbé hazánkban, Koltai Lajos filmre is vitte. A regény még mindig megosztó jellegű a magyar olvasóközönség szemében, akadnak becsmérlői és dicsérői egyaránt. A koncentrációs táborok szenvedéseit túlélő és hazatérő zsidó fiú nem képes visszailleszkedni a társadalomba. Ennek a könyvnek a folytatásaként fogható fel a Kaddis a meg nem született gyermekért c. regénye. Az 1929-ben született Kertész Imrét a Nobel-díj mellett számos magyar és nemzetközi irodalmi díjjal tüntették ki.

A legifjabb irodalmi Nobel-díjas szerző Rudyard Kipling, 42 évesen 1907-ben vehette át a díjat, nem csak mindmáig legfiatalabbként, hanem a legelső angol díjazottként is, „nagyszerű megfigyelőképességéért, erőt és méltóságot sugárzó alakjaiért”. Az író, költő, újságíró Kipling Indiában született, majd Angliában tanult és élete során bejárta az egész világot. Ahogy ő, hírneve is beutazta a Földgolyót, és máig világhírnévnek örvend. Legismertebb alkotása A dzsungel könyve c. gyerekeknek szóló műve, melyről több filmadaptáció és rajzfilm készült, és talán még készülni fog. Kipling igazi klasszikus, a világirodalom nagy alakja, George Orwell a „Brit imperializmus prófétájaként” emlegette. Többször felajánlották neki a lovagi címet, azonban ő mindig visszautasította.

Végül, de nem utolsó sorban, legidősebbként 88 évesen, 2007-ben Doris Lessinget díjazták, „azt a női tapasztalatokkal rendelkező elbeszélőt, aki (műveiben) kétkedéssel és látnoki erővel vizsgálja a megosztott civilizációt”. Lessing brit családban született a mai Irán területén, később szüleivel Zimbabwebe költözött. Itt gyakori nélkülözések és kemény munka közt töltötte gyerekkorát, mely munkásságára is kihatott. 15 éves korától dadusként dolgozott, itt a családoktól kapott könyveket olvasva képezte magát. 1949-ben Londonba költözött és az ottani kommunista mozgalom tagja lett, azonban az 1956-os magyar forradalom leverése után eltávolodott az eszmétől. Doris Lessing ma 92 éves.


Vidd hírét!
  •  
  •  
  •