Hollywood 2012-ben is nagy mértékben a könyvek lapjairól inspirálódik. Világszerte sikert aratott regények adaptációit igéri a filmszakma a következő esztendőre is. Mi, az olvasás örökös támogatói, mindig is azt szorgalmaztuk, hogy előbb a könyvet kell elolvasni, csak aztán megnézni a filmet. Erre jó példa a Lehane-féle Hideg nyomon, amelyet én még nem néztem meg, türelmesen kivártam, míg az Agave Könyvek elhozza Magyarországra is a regényt. Most, hogy túl vagyok a negyedik Kenzie-Gennaro-történeten, jöhet a sokak által dícsért film is, és hamarosan közlünk egy összehasonlítást a két alkotásról a Hollywood rovatban. Addig azonban lássuk, hogy mit olvashatsz el magyarul még a 2012-es mozipremier előtt.
A 68 éves amerikai Janet Evanovich Stephanie Plum-sorozata a tengerentúlon nagy sikernek örvend, és 2011 őszén már a tizennyolcadik epizódnál tartott. Idehaza az Ulpius-ház csapott le a szingli fejvadász történeteire, bár nálunk még gyerekcipőben jár a sorozat: jövőre várható a negyedik rész. Hollywood is felfigyelt a sikersorozatra, és Katherine Heigl-el Stephanie Plum szerepében január végén várható az első résznek, az Egy fejvadásznak az adaptációja.
[youtube width=”560″ height=”315″]http://www.youtube.com/watch?v=K7Rqrts4jPM[/youtube]
A filmet Julie Anne Robinson rendezte, a nevét korábban elsősorban filmsorozatok stáblistáján láthattuk, például A Grace klinika néhány epizódját is rendezte 2006 és 2009 között. 2012 első hónapjaiban tehát megismerkedhetünk Stephanie Plummal a mozik vásznán is, addig viszont van idő kiolvasni a könyvet. Az első részből kiderül, hogy Plum miért állt fejvadásznak, azaz óvadékbehajtó ügynöknek. Azt hitte, könnyű dolga lesz, ám rögtön az első epizódban egy hétpróbás nehézfiúval hozta össze a sors: Joe Morellit gyilkossággal vádolják, a helyzetet pedig súlyosbítja, hogy előtte rendőrként dolgozott, gyerekkoruk óta ismerik egymást Stephanie-val, s a nő még csak most tanulja, hogy melyik végén kell megfogni a pisztolyt… Fergeteges szórakozást ígér a könyv, és reméljük, hogy a film sem marad el mögötte.
Februárban megérkezik A fekete ruhás nő a mozik vásznára is. Az amerikai premier az ígéretek szerint február 2-án lesz, a Budapest Film itthon a tervek szerint május elején mutatná be az adaptációt. A főszerepet Daniel „Harry Potter” Radcliffe kapta, és az egész világ lélegzet-visszafojtva várja, hogy vajon az ifjú színés képes-e varázslótanoncon kívül egyebet is alakítani. Mi hisszük, hogy igen, és a trailer alapján elmondhatjuk, hogy izgalmas produkciónak nézünk elébe.
[youtube width=”560″ height=”315″]http://www.youtube.com/watch?v=TXXRS3Kghh4[/youtube]
A regény itthon már megjelent egyszer a 90-es évek derekán, ám mostanra csak antikváriumokban lehet rábukkanni arra a kötetre. A Partvonal Kiadó gondozásában ez év végén új köntösbe bújtatva került ismét a könyvesboltok polcaira a regény, amelyről hamarosan mi is közölni fogunk egy kritikát. Arthur Kippst, a fiatal ügyvédet főnöke egy isten háta mögötti angol városkába küldi, hogy rendezzen egy hagyatéki ügyet. Arthur a halott ügyfél, a néhai Alice Drablow házába költözik be, hogy minden családi iratot feldolgozhasson. Nemsokára kiderül, hogy a kastély sötét és tragikus titkokkal van tele, a helyiek pedig a babonák világában élik mindennapjaikat. Arthur akkor ijed meg igazán, amikor Mrs. Drablow temetésén a gyászolók között felfigyel egy fekete ruhát viselő, sápadt és beteges női alakra, akiről kiderül, hogy maga is rég halott. Valaha szép lehetett, ma már csak valami erős negatív érzelem lehel némi életet az arcába. Az a hiedelem járja a helyiek között, ahol megjelenik, ott hamarosan meghal egy gyermek. Érthetetlen és fájdalmas események veszik kezdetüket.
Az éhezők viadalának amerikai premierje március végén lesz, de feltehetően a hazai mozilátogatók sem kell ennél sokkal többet várjanak a magyarországi vetítésre. A filmet óriási érdeklődés előzi meg már hónapok óta, s az eseményeket a könyv hazai kiadója, az Agave Könyvek is figyelemmel kíséri facebook-oldalán – friss információkért érdemes időközönként benézni ide. A főszerepeket Jennifer Lawrence (Winter’s Bone) és Josh Hutcherson játssza, a produkciót Gary Ross (Pleasantville) rendezte.
[youtube width=”560″ height=”315″]http://www.youtube.com/watch?v=OgssLmsOa2s[/youtube]
A trilógia első része magyarul 2009-ben jelent meg az Agave Könyvek gondozásában. A történet egy képzeletbeli jövőben játszódik, Észak-Amerika romjain Panem országa, a ragyogó Kapitólium és a tizenkét távoli körzet fekszik. A Kapitólium kegyetlenül bánik Panem lakóival: minden évben, minden körzetből kisorsolnak egy-egy tizenkét és tizennyolc év közötti fiút és lányt, akiknek részt kell venniük Az Éhezők Viadalán. Az életre-halálra zajló küzdelmet élőben közvetíti a tévé. A tizenhat éves Katniss Everdeen egyedül él a húgával és az anyjával a Tizenkettedik Körzetben. Amikor a húgát kisorsolják, Katniss önként jelentkezik helyette a Viadalra, ez pedig felér egy halálos ítélettel. De Katniss már nem először néz farkasszemet a halállal – számára a túlélés a mindennapok része. Ha győzni akar, olyan döntéseket kell hoznia, ahol az életösztön szembe kerül az emberséggel, az élet pedig a szerelemmel. A könyv már sikertörténet Magyarországon is, és nincs okunk abban kételkedni, hogy a film ugyanolyan népszerű lesz.
Mai összállításunk végére egy klasszikust tartogattunk. Nem tudunk elmenni mellette: 2012 nyarára elkészül az Anna Karenina egy új változata, Anna szerepét Keira Knightley-ra osztották, Alexei-t Jude Law alakítja majd, a produkciót pedig az a Joe Wright rendezi, aki a 2005-ös Büszkeség és balítélet rendezői székében is ült – kosztümös drámákban tehát otthon van. A film angliai bemutatójára augusztus elején kerül sor, a hazai forgalmazásról egyelőre nincs információnk, de a szerepősztást és a mű alapjául szolgáló regényt tekintve nem kérdéses, hogy itthon is vetíteni fogják.
A regény legutóbb az idén jelent meg az Európa Kiadó gondozásában, de Lev Tolsztoj klasszikusát annyira szereti a hazai olvasóközönség, hogy szinte minden évben utánanyom belőle a kiadó. Az Anna Karenina alapötlete Puskin prózájának, s főként A vendégek a nyaralóba készültek című befejezetlen elbeszélésének hatására született. Pontosabban: Puskin hatására fogant meg benne a gondolat, hogy regényt ír egy tragikus élményéből – 1872-ben Tolsztoj maga is szemtanúja volt, amikor Anna Sztyepanovna Zikina, egy ezredes leánya féltékenységi rohamában a vonat elé vetette magát, mert szeretője megkérte a fiához hozatott nevelőnő kezét. Történelmi regény helyett megszületett tehát a jelen társadalmi-erkölcsi problémáiról szóló mű, amely azonban végső változatában – Tolsztoj tizenegyszer dolgozta át az Anna Kareninát – már alig hasonlított eredeti elképzelésére. Tolsztoj ugyanis el akarta pusztítani és nevetségessé akarta tenni azokat a „nihilistákat”, akik a családot, a társadalom szilárd erkölcsi alapjait rombolják, végül mégis azokat tette nevetségessé, akik egy hazug kor hazug erkölcseit őrzik. Egy kétségbeesett, a gyermekei haláláról beszámoló levelében Tolsztoj azt írta: „Megelégeltem ezt az én Annámat, torkig vagyok, annyit vesződöm vele, mint valami félresikerült tanítvánnyal; de ne mondjon róla semmi rosszat, mégiscsak gyermekemmé fogadtam.” Így lett a bűnös lélekből a világirodalom legvonzóbb házasságtörő asszonya, a műből pedig – Thomas Mann szavaival – minden idők „legnagyobb társadalmi regénye.” Kötelező darab, de akkor is frissítsd fel az élményeidet az új adaptáció előtt, ha már olvastad a regényt!