E-könyvből vagy nem e-könyvből olvasni

Vidd hírét!
  •  
  •  
  •  

Az e-könyvek világával már az olvasoterem.com is foglalkozott, legutoljára éppen az Agave Könyvek e-piacon való debütálásának alkalmával, amikor a kiadó ügyvezetőjével, Varga Bálinttal készítettünk interjút. Most az E-könyv olvasók blogja készített felmérést arról, milyen kultúrája is van hazánkban az elektronikus könyveknek.


Meglepett, bár ez a zárt körben készített felméréseknél egyáltalán nem kellene, hogy az 563 válaszadó nagyrésze rendelkezik e-könyvolvasóval. Hogy tovább fokozzuk: a readerrel rendelkezők 79,7%-a az amerikai Amazon Kindle kütyüjeit használja, maga mögé parancsolva a Sonyt és Koobe-t, nem beszélve az Iriver-ről, a Nook-ról, és az Onyxról.

A következő kérdés az olvasás hogyanjára próbál válaszokat kapni. Természetesen a válaszadók többsége e-papíros eszközt használ. Ismerjük ennek is az előnyeit, melyeket főleg a méretek, az e-tinta, illetve a backplane minősége miatt preferálunk, ugyanakkor a blog munkatársa meglepődve konstatálja, hogy 11%-osra tehető azok száma, akik telefonról olvasnak. Elgondolkodtató a százalék nagysága, az tény, de nem különösebben tartom meglepetésnek, s ez valószínűleg tanulói mivoltomnak tudható be. A technika nélkül létezni nem tudó fiatalok körében valóban népszerű az „odamatatós” maroktelefonokon való olvasás: „Ó, azok a régi idők, amikor padtársam két integrálás közt lopva böngészgette az Alkonyatot!”. A PC-k, illetve laptopok aránya majdhogynem megegyező, és a megkérdezettek elenyésző számban olvasnak kinyomtatva. No, de ez már meglepett – ismét elfelejtettem, hogy zártkörű felmérésről lévén szó, nem kellene -, hisz számomra a nyomtatott verzió sokkal emberközelibb. Nekem a könyvek világa mindig is a hétköznapoktól való elszakadás miatt volt vonzó, a rideg emberek, az elsilányult emberi kapcsolatok sarokba dobása, miközben én értéktelített világokban mászkálhattam a könyv segítségével. Talán ezért is idegenkedem mai napig egy könyvolvasó beszerzésétől.

A méreteket tekintve legtöbben 6 collosat használnak, ez alattiakat és ez fölöttieket összesen a válaszadók negyede tart otthon. A formátumok gyakoriságát tekintve főleg a .prc, az .epub, és a .pdf kerültek dobogós helyre. Érdekességként mindenképp meg kell jegyeznünk, hogy a readerrel rendelkezők nagy százaléka „csináld magad” alapon magának konvertálja a tartalmat. És, hogy honnan is lesz nekünk – pontosabban a válaszadóknak – elektronikus könyvünk?

Nos, legtöbben Google-ben keresgélnek először, ezt követi az OSZK MEK, majd az Amazon.com és -.co.uk valamint a Kindlevarázs blog. Ezután konkretizálva a tartalomkeresési források neveit alakult ki a négy legismertebb online (legális!) üzlet sorrendje: multimediaplaza.hu, sfportal.hu, bookline.hu és galaktikabolt.hu. (Ugye milyen érdekes: nyílt kérdés esetén elsőként a Google jut eszünkbe, majd a megadott választási lehetőségek esetében hirtelen mindenkinek eszébe jutnak a legnépszerűbb oldalak )

Most, hogy sikerült „beszerezni” a hőn áhított könyvet, az e-book olvasók blogja rákérdezett a minőségre is. A válaszolók 90% -a – igen, az ott tényleg kilencven – fontosnak, 60% pedig a legfontosabbnak tartja a szöveg grammatikai helyességét, helyesírási hibáktól mentességét. Rendkívül pozitívnak találom, örülök, hogy anyanyelvünk ápolása – ismét elfeledtem a felmérés zártkörűségét – kezd előtérbe kerülni.

Mindez nekünk mennyibe kerül, s mennyit vagyunk hajlandóak rá áldozni? A reálisnak mondható átlagösszeg megközelítőleg 1638 Ft, de a válaszadók néha oly értéket jelöltek meg (55 000 Ft), melyet sem a blog munkatársai, sem pedig én nem tartok relevánsak. Vásárlásnál találkozhatunk azzal a problémával, hogy kedvenc könyvünk épp a számunkra nem megfelelő formátumban lelhető fel legális módon. Ekkor mit teszünk? A válaszadók nagy többsége vagy eláll a vásárlástól, vagy illegális (legyen „alternatív”) források után kutat.

A kívánságlistán főként sci-fik (visszavezethető a férfi válaszolók dominanciájára), bestsellerek, és magyar írók művei szerepelnek. Kiadók szempontjából „tarol” az Agave, az Európa, az Ulpius, majd az Alexandra és a Delta Vision. (az E-könyv olvasók blogján Excel táblázatban az egész listát is megkaphatjuk ezt illetően).

„Kínálat, ár, formátum, DRM. Ez a négy probléma az összes gond forrásának közel 75 százalékát adja ki, az első kettő a válaszadók bő felének keseríti meg az életét.” Ezen sorok önmagukért beszélnek. A válaszadók szerint is ezek a legfőbb visszaszorító tényezői az e-könyv elterjedésének. Itt kiemelendő, hogy az illegális források esetében ezen problémák többé-kevésbé kiküszöbölhetőek, s talán ezért is oly elterjedt ez a beszerzési mód.

A felmérést kitöltők átlagéletkora 35,4 év. Érdekes, hogy 18, sőt még 20 év alattiak se nagyszámban találhatók meg, annak ellenére, hogy ez a lehetőség leginkább őket érintené (pedig de jó eszköz lenne az olvasás megszerettetésére a fiatalok körében).

Tény, hogy a magyar piacon még nem annyira elterjedt az efféle olvasás, de szakmabeliek és az olvasókat használók ajánlják ezen tevékenységet. Természetes, hogy az olvasást űző személyek kissé idegenkednek a megszokott nyomtatott könyvek 21. századi technológiára való felcserélésétől, de rengeteg előny is szól az e-köny readerek mellett. Praktikusak, könnyűek, lehet internetezni velük (és ez akárhogy vesszük, fontos), könnyebb a könyvek rendezése (személy szerint régóta küszködöm a könyvek elpakolásával, könyvespolcok hiányával), kiválaszthatók a betű típusa és mérete a kívánt módon, és nem utolsó sorban: környezetünk védelmében fontos beszereznünk!

Forrás: ekonyvolvaso.blog.hu


Vidd hírét!
  •  
  •  
  •