A Charles Dickens regények filmadaptációit tekintve elég nagy időintervallumot vizsgálhatunk: egész pontosan a némafilmek korszakáig, 1897-ig mehetünk vissza az első Dickens-adaptációért. Azt hiszem nem lenne nehéz kérdés, hogy melyik regényt filmesítették meg a legtöbbször… Hát persze, hogy a Karácsonyi éneket: megközelítőleg hetvenhat filmet, sorozatfilmet, feldolgozást készítettek belőle. A sorban következő a Twist Olivér: kb. harminchatféleképpen dolgozták fel a különböző filmstúdiók. Képzeletbeli toplistánk harmadik helyezettje a Két város regénye, huszonegy adaptációját számoltam össze. Csak két regényből nem készült film, ezek Az élet csatája és A kísértet-látó ember.
Ha műfajilag tekintjük át ezeket a feldolgozásokat, a legtöbb természetesen az egész estés nagyjátékfilm, illetve tévéfilm. Ezt követik a sorozatok: vagy magát a művet használták fel egy sorozatfilm készítésére (például a Twist Olivért és a Nicholas Nicklebyt legalább ötféleképpen), vagy teljesen más típusú sorozatfilm egy részét készítették egy Dickens-regényből (illusztris példa erre a Xena, amelynek egy része a Karácsonyi énekre alapszik; de az Örökösök című regény is megjelent már több nyomozós sorozat egy-egy részében). Kedvelt adaptációs forma a rajzfilm: elkészült már a Barbie: Karácsonyi ének, a Minden kutya mennybe jut 3., Beavis és Butt-Head karácsonya, a Wishbone karácsonyi változata, és hogy maradhatna ki a sorból a Flintstone család, a Hupikék törpikék, a Muppet’s Show, Mickey Mouse, Brer Rabbit Karácsonyi énekre épülő változata. Néhány alkalommal musicalt is készítettek Dickens-regényekből. Ilyen például a Nicholas Nickleby 1973-as popmusical-változata Smike! címmel; a Karácsonyi éneket 1955-ben és 2004-ben is feldolgozták; érdekes lehet a The Nutcracker: A Christmas Story című alkotás is, mely 2007-ben készült és Csajkovszkij Diótörőjére építi rá a cselekményt.
Charles Dickens népszerűsége első regényének megjelenésétől napjainkig töretlen. Bizonyítja ezt műveinek folytonos újrakiadása, de hangoskönyv és e-könyv is készült már regényeiből. És az sem elvetendő, hogy hány országban és hány nyelven filmesítették meg könyveit. Nézzük! Természetesen Angliában és Amerikában készítették a legtöbb filmet, angolul ugyebár, de sok filmet és filmsorozatot forgattak olasz, spanyol, francia nyelven. Kelet-európai filmesek is dolgoztak Dickens-szövegekkel: cseh, szerb és orosz feldolgozások jelzik ezt. Érdekesnek találtam, hogy egy osztrák és egy finn film is készült. Európán kívül brazilíai feldolgozásokról leltem utalásokat, ezek természetesen portugál nyelvűek.
Ahogy végigböngésztem az IMDb (Internet Movie Database) adatait, az tűnt fel, hogy mennyire változó az, hogy épp melyik regényhez nyúlnak hozzá a rendezők. A Pickwick Klub töretlen népszerűségnek örvend, 1904 óta 1987-ig minden évtizedben legalább egyszer feldolgozták (1913-ban háromszor is). A Twist Olivér legalább ennyire kedvelt, nemhiába, hogy a fentebb említett gyakorisági toplistán az előkelő második helyet foglalja el. Első változata 1897-ből való. Csendes kuncogással olvastam, hogy 1906-os adaptációjának ez a címe: A Modern Oliver Twist. Utána még legalább harminckétszer került filmvászonra, feltételezem egyre modernebb módban… 2004-ben készült egy rendhagyó változat, amelyben egy néger kisfiú megpróbáltatásait láthatjuk (címe: Boy Called Twist, rendezte Tim Greene). A Barnaby Rudge a századelőn kétévente megfilmesítésre került (1907, 1911, 1913, 1915), azóta egy 1960-as sorozatfilm kivételével eltűnt a képernyőkről. A Harangszóból egyszer készült film, 1914-ben. A Tücsök szól a tűzhelyen hatszor került filmre, legutoljára egy 1972-es francia változat készült el. Az Ódon ritkaságok boltja, a David Copperfield és az Örökösök egyaránt kedvelt volt a rendezők körében (igaz ugyan, hogy ez utóbbi első adaptációja viszonylag későre, 1926-ra tehető). Mind a három könyvnek van friss adaptációja is: 2007-ből, 2009-ből, illetve 2005-ből. A Martin Chuzzlewit élete és kalandjai című regény szórása elég nagy: 1912 és 1914, majd 1964 végül 1994. A Dombey és fiából készült egy brazil és egy francia sorozat is, egyébként is a hat adaptációból négy sorozatfilm. A Szép remények című regényre elég későn figyeltek fel a rendezők és forgatókönyvírók, hiszen első adaptációját 1967-ben filmezték. Igaz, azóta két-három évente megjelent egy-egy új… Ez a legfrissebb Dickens-adaptáció: 2012-ben készül film belőle Mike Newell rendezésében Ralph Fiennes, Helena Bonham Carter és Jeremy Irvine főszereplésével.
És végül, de nem utolsó sorban: az IMDb két magyar filmet is számon tart ebben a kategóriában. Az egyik a Karácsonyi ének: 1964-ben rendezte Mészáros Gyula, forgatókönyvét írta Csató János. A patinás szereposztás: Pécsi Sándor, Csákányi László, Fülöp Zsigmond, Györffy György, Horkay János, Horváth Teri, Pap Éva, Prókai István, Rajz János, Raksányi Gellért, Siménfalvy Sándor, Szakáts Miklós, Sztankay István, Újváry Viktória. A másik egy jóval korábbi film, az 1919-es Twist Olivér. Rendező Garas Márton, forgatókönyvíró Vajda László. Szereplők: Almási Sári, Fenyvessy Emil, Hajdu József, Lubinszky Tibor, Radány Dezső, Simon Marcsa, Szöreghy Gyula, Törzs Jené, Verebes Ernő, Bánlaky Margit, Molnár Z. László.