Zilahy Lajos 1891. március 27-én született Nagyszalontán. Apja közjegyző-, míg édesanyja egy dunántúli földbirtokos család lánya volt. A budapesti egyetemen tanult jogot, tanulmányai közben pedig egy nagyszalontai ügyvéd mellett is segédkezett. Ledoktorált, majd később az 1914-ben kirobbant első világháború alkalmával bevonult. Ukrajnában, Lembergben súlyosan megsebült, ennek okaként 1916-ban leszerelt. A Magyar Figyelőnél, illetve a Déli Lapnál alkalmazták újságírónak, ugyancsak ebben az évben jelent meg első kötete, a Versek, melyben az 1914 és 1916 között a harctéren írt lírai alkotások olvashatók Beöthy Zsolt előszavával.
Egy évvel később, az 1917-es Tanácsköztársaság kitörése miatt Bécsbe költözött, innen pedig csak 1919-ben tért vissza Magyarországra. 1920-ban egyfelvonásos színművei Az ökör és más komédiák címen jelentek meg.
Legelső regénye, a Halálos tavasz 1922-ben került a nagyérdemű kezébe. Rendkívül nagy sikernek örvendett, ennek oka főként az egyszerűségében, illetve romantikus érzelgősségében rejlett. Egy férfi lángoló szerelmének viszonzatlansága minden irodalomkedvelő szívét megdobogtatta, s a leírások gazdag szóhasználata többet ad, mint egy egyszerű ponyvaregény.
Időközben több színműve is kiadásra került, majd 1923-ban először vitték a színpadra alkotását, A hazajáró lélek címűt. Egy évvel később a Süt a nap művét is játszák, mégpedig a Nemzeti Színházban. Ennek köszönhetően részesült a Magyar Tudományos Akadémia Vojnits-díjában.
1925-ben a Kisfaludy Társaság tagjává vált, 1926-ban pedig újabb kötetével, a Két fogoly cíművel jelentkezett. Saját filmvállalatot alapított Pegazus néven, támogatta a Horthy-rendszer szellemét, ugyanakkor „kétes” politikai mentalitással rendelkező írókkal is tartotta a kapcsolatot. Társadalmi sikereihez házassága Bárczy Piroskával, Budapest főpolgármesterének lányával, is nagyban hozzájárult.
Az 1935-ös, Gömbös Gyula irányvonalát követő Új Szellemi Front megalakulásának kudarca után a Halálos tavasz filmadaptációja kárpótolta. Az 1930-as évek nem csupán a magyar film-történet aranykora, Zilahynak is ez hozza meg a nagy áttörést. 1939-ben a Halálos tavasz vászonra kerülése meghozza a várt sikert és népszerűséget számára.
A második világháború kitörését követően szembefordul a rendszerrel, a Fatornyok című művében pedig keményen bírálja a 
fasizmus szellemét, melynek eredménye a kötet betiltása lett. 1944-ben bujkálnia kellett gróf Károlyi fehérvárcsurgói birtokán a nyilasok és a gestapo elől.
1945-ig több műve is filmesítésre került, ugyanakkor ettől az évtől lett a Magyar-Szovjet Művelődési Társaság első elnöke, illetve az Irodalom és Tudomány című folyóirat főszerkesztője. 1947-ben megkapta útlevelét, családjával az Amerikai Egyesült Államokba emigrált.
Amerikai tartózkodása idején „fejezte be” a Fatornyok című írását, előzményeit és a folytatást is közzétette, megalkotva a Dukay-család trilógiáját. 1973-ban Budapesten járt, szeretett volna szülőföldjére hazaköltözni, azonban betegsége ezen vágyának beteljesülését nem engedte. Végrendeletében kérte, hogy Budapesten temessék el, ennek eleget téve hamvait hazaszállították, és síremléket állítottak neki a kerepesi temetőben.