Születésnapos: Krúdy Gyula

Vidd hírét!
  •  
  •  
  •  

A modern magyar prózaírás mestere Nyíregyházán született 1878 október 21-én. Apja, Krúdy Gyula jómódú nyíregyházi ügyvéd; anyja, Csákányi Júlia paraszti származású szobalány. Krúdy törvénytelen gyerekként született,  szülei csak tizedik gyermekük születése után házasodtak össze, 1895-ben. Az elemi iskolát szülővárosában, a gimnáziumot Szatmárnémetiben, Podolinban, majd ismét Nyíregyházán végezte. Mindig is író szeretett volna lenni, 15 éves korában már megjelent első novellája nyomtatásban. Érettségijéig több mint kétszáz novellát publikált, és az érettségi idején már újságíróként dolgozott Debrecenben. Úgy állt hírlapírónak Debrecenben, hogy megszökött otthonról még az érettségi vizsga letétele előtt és végül egyik tanára hívására ment vissza vizsgázni. Ezután a nagyváradi Szabadság szerkesztőségének volt tagja és innen, egy nyíregyházi kitérővel, érkezett végül Budapestre.


1897-ben megismerkedett Spiegler Arabellával –  írói álnevén Satanella – akivel két év múlva, szüleik tiltakozása ellenére, összeházasodott. Három gyerekük született. Közben 1913-ban megírta A vörös postakocsi című nagysikerű regényét, amellyel híressé vált, de érdekesség, hogy igazán “híres” egy 1911-ben lezajlott párbaj miatt lett, amikor a legenda szerint játszi könyedséggel vette el egy huszártiszt kardját és lovagiasan átnyújtotta azt egy hölgynek.
Időközben elvált és 1919-ben újra megházasodott, felesége Várady Zsuzsanna lett, akitől egy lánya született.

1920-21-ben, a magyar kommün bukása után a sajtóban hajsza indult ellene, írásait nem tudta kiadni és anyagi helyzete is megromlott. Az elkövetkező idszakban sokat betegeskedett, ötvenedik születésnapján  Krúdy-estet tartottak a rádióban és tízkötetes gyűjteményt adtak ki a műveiből új kiadásban. 1930-ban Baumgarten-díjat kapott, de ekkor már nagyon el volt adósodva,  Az élet álom című kötetét saját költségén tudta csak kiadni. Lakását is felmondták, kénytelen volt családjával Óbudára költözni. Élete utolsó éveit nagy szegénységben töltötte, végrehajtók zaklatták, mivel lakbérét sem tudta fizetni, egészsége végképp megromlott. 1933 május 12-én hajnalban hunyt el, temetésén Magyarország hivatalos képviselői nem vettek részt.
Krúdy Gyula a magyar irodalom legtermékenyebb alkotója; többet írt, mint Jókai vagy Mikszáth. Csak a századfordulóig közel félezer elbeszélést írt. Munkásságának időszaka a stílusrobbanások kora: a későromantika, a realizmus, a naturalizmus, az impresszionizmus, szimbolizmus, szecesszió, szürrealizmus, új tárgyiasság stílusjegyei egyaránt fellelhetőek különböző korszakaiban írt műveiben.

Leghíresebb művei A vörös postakocsi és a Szindbád-novellák. Előbbi az első sajátos Krúdy-regény, tulajdonképpen prózába fogott költemények sorozata, regénnyé a főhős személye s a hangulat kapcsolja a fejezeteket. Minden fejezet élén az Anyeginből idéz. A regény sikere példátlan volt: nyolc hónap alatt három kiadást ért meg, a Petőfi Társaság ennek hatására választotta tagjává a szerzőt.
Szindbád-novelláinak főszereplőjét az Ezeregyéjszaka, valamint egyéb keleti mese- és novellagyűjtemények hatására választotta. A szakirodalom szerint Szindbád alakjában saját alakmását, alteregóját teremtette meg – ezt viszont maga Krúdy mindig is tagadta. Az tény, hogy a Szindbád-novellákban fellelhető némi önéletrajzi elem is.
A Szindbád-történetek alapján Huszárik Zoltán filmet készített 1971-ben.

Krúdy Gyula életműve máig szinte áttekinthetetlen, teljes kiadása még ma sem valósult meg, évről évre új Krúdy-kötetek kerülnek sajtó alá. Óriási publicisztikai munkásságának nagy része  a régi újságok lapjain található csak meg. Ezekből az újságokból még mindig  újabb és újabb, eddig könyvben meg nem jelent Krúdy-novellák kerülnek elő, ígya Krúdy-életmű halála óta is egyre gazdagodik.

Forrás: wikipedia.org, literatura.hu, enciklopedia.fazekas.hu


Vidd hírét!
  •  
  •  
  •