Sally Rooney az Elle magazinban arról ír, hogy milyen könyveket olvasott, miközben legújabb regényét, az Intermezzót írta. Azt mondja, hogy amikor regényt ír, mindig keresi a módját, hogy közelebb kerüljön a szereplőihez és a világukhoz. Ezek a megközelítési utak gyakran nem irodalmi alkotásokon keresztül vezetnek – nem is annyira meglepő módon az Intermezzo esetében rengeteg sakkelemzést nézett az interneten –, de természetesen az olvasás is szerves része a folyamatnak. Az Intermezzo írása és szerkesztése közben is több könyvet olvasott. Mindegyik segítette abban, hogy mélyebben átgondolja a készülő művet. Íme Sally Rooney olvasmánylistája az Intermezzo írásának idejéből!
Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij: A Karamazov testvérek
Rooney szerint A Karamazov testvérek az egyik legnagyszerűbb regény. A szerző új regényének alapszituációja erősen emlékeztet a Dosztojevszkij-regényre: egy családfő halálával, a két különböző nő iránti szerelem között vergődő legidősebb fiú zűrzavarával és az intellektuálisan tehetséges fiatalabb testvér megpróbáltatásaival foglalkozik. Rooney azt mondja, úgy gondolta, elég idő telt el ahhoz, hogy ezek a témák további figyelmet kapjanak.
Ludwig Wittgenstein: Filozófiai vizsgálódások
Rooney szerint sok filozófiai könyvet nehéz olvasni. A Filozófiai vizsgálódások viszont szerinte könnyen olvasható, ám nehezen érthető. Azt mondja, hogy egy nagyszerű regény minden tulajdonságával rendelkezik: karizmatikus prózastílus, káprázatos pszichológiai meglátások és zseniális fiktív párbeszédek. Megjegyzi, hogy a könyv angol kiadása már nem kapható, de reméli, hogy ha eleget beszél róla, valaki talán úgy dönt, hogy újra kiadja.
William Shakespeare: Hamlet
Ha részben az apafigura elvesztésének következményeiről szól az új regénye, akkor nem hiányozhat a listáról egy másik híres történet, amelyik szintén az apa elvesztésével küzdő fiúról szól. Az Intermezzo írásának körülbelül a felénél újraolvasta a Hamletet, és teljesen magával ragadónak és váratlanul furcsának találtam – tele furcsa, félreérthető dolgokkal, amelyeknek látszólag semmi értelme. T. S. Eliot a Hamletet „rejtélyesnek”, „nyugtalanítónak” és „minden bizonnyal művészi kudarcnak” nevezte. Rooney az első kettőben egyetért Eliottal, de a harmadikban nem.
James Joyce: Ulysses
A Hamlethez James Joyce Ulyssesén keresztül vezetett az út, amelyben Shakespeare műve nagy szerepet kap. Az Ulysses iránti rajongásáról már írt a szerző a The Paris Review-ban is, és most újra kifejti, hogy szerinte ez az egyik legjobb angol nyelven írt regény, és őszintén úgy gondolja, hogy tiszta élvezet olvasni.
Isabella Hammad: Enter Ghost
Egy másik Hamlet által inspirált regény Isabella Hammad Enter Ghost című regénye. A történet egy színtársulatról szól, amely a darab arab nyelvű előadására próbál a megszállt Ciszjordániában. Rooney kiemeli, hogy Hammad a Palesztináról szóló tényirodalmi műveiben szépen és nagy erkölcsi tisztánlátással ír, de megjegyzi, hogy emellett tehetséges regényíró is, és az Enter Ghost megható és felejthetetlen könyv.
Chetna Maroo: Western Lane
Az Intermezzo egyik főszereplője egy sakkozó, akinek a játék megszállottsága életének nagy részét uralja. Chetna Maroo Western Lane című regénye egy másik portrét kínál egy versenyhobbihoz szenvedélyesen ragaszkodó fiatalról: a könyv egy kamaszlányról szól, aki édesanyja halála után a squash megszállottjává válik. Rooney aztmondja, hogy nagyon szerette ezt a könyvet, és úgy érezte, sokat tanult belőle.
Kohei Saito: Slow Down
Az Intermezzo írása közben Rooney gyakran gondolkodott a növekedésfüggő gazdasági rendszerünkről és az erőforrás-igényes életmódról, amelyet az előző megkövetel. Az a kérdés foglalkoztatta, hogy miért vagyunk annyira elkötelezettek amellett, hogy egyre többet termeljünk abból, amire nincs szükségünk, miközben az éghajlati válság egyre csak súlyosbodik? Milyen más módjai vannak társadalmunk megszervezésének? Kohei Saito közérthetően és meggyőzően közelít ezekhez a kérdésekhez a Slow Down című könyvében, amely 2020-ban Japánban hatalmas sikert aratott.
Colette: Chéri
Rooney a Chérit tíz-tizenöt évvel ezelőtt olvasta először, és visszaemlékszik, hogy magával ragadta a regény puszta érzéki szépsége. Egy idősebb nő és egy fiatalabb férfi szerelmi kapcsolatának története, de a ruhák, bútorok és ételek gazdag leírása is emlékezetessé teszi. Az Intermezzo írása közben újraolvasta, és most is ugyanolyan elbűvölőnek találta, mint első alkalommal, de ugyanakkor sokkal sötétebbnek és melankolikusabbnak is, mint amire emlékezett.
Az Intermezzo magyar nyelven a világpremierrel egy időben jelent meg a 21. Század Kiadó gondozásában, Dudik Annamária Éva fordításában.