Sosem szeretem, amikor egy történetben a barátokból szerelmesek lesznek. Egyszerűen olyan, mintha egy szappanoperát néznék: túl sok benne a felesleges nyavalygás, és ha még egy szerelmi háromszöggel is meg van fűszerezve, az végképp élvezhetetlenné teszi számomra a történetet. Különösen tetszettek viszont az állatmentésről szóló jelenetek: az, ahogyan gondoskodnak a kis kedvenceikről, s az a mélységes szeretet, amely állatbarátként és cicagazdiként engem is megérintett.
