“… Megérett a borízű alma meg a veres mogyoró, a turkesztáni dinnye meg a ringlószilva s fesleni kezdett a papírhéjú dió zöldje is. Aztán a vincellér behozta az első kosárra való csabagyöngyét, és akkor már csak egy hét volt hátra iskolanyitásig. …” A Kard és kasza második kötetében bukkantam erre, és felötlött a kérdés: mi az a csabagyöngye?