A Burundi hercegnője magán hordozza a skandináv krimik fontosabb jellemzőit, kicsit középszerű és kicsit üde is. Kjell Eriksson alapvetően jól ír, és nálam azzal is szerzett egy pontot, hogy a főszereplőt ebben az epizódban elküldte gyereknevelésire – így más is előtérbe kerülhetett, és egy csapatot szerethetünk meg rögtön az első magyar Eriksson-regényben. A főszereplők magánügyeibe is bepillantást enged, de ezt nem viszi túlzásba – a nyomozás a lényeg.