Van egy elméletem: az északi népek (és nemcsak a finnek) inkább rokonlelkek a magyarral, mint a közbeeső neolatin és germán tömeg… Ítéljenek el érte. De talán ezért is értjük, érezzük jobban a skandináv irodalmat. Noha Dorthe Nors gondolatai az amerikaiaknak is mondhatnak valamit, hiszen ő az első dán szerző, akit a The New Yorker publikált. Sőt, a britek Man Booker-díjra is jelölték. Azt hiszem, visszavonom fenti kijelentésemet: ami jó, az egyszerűen jó…