Nem csak száraz ténybemutatás a könyv, hiszen nagyon sokféle gondolat színesíti ezt a lélekelemzést. Nagyon sok világirodalmi és irodalomtörténeti utalást hoz be Rushdie a szemmel, a szem elvesztésével kapcsolatosan (ez ugyanis az egyik legnagyobb traumája: a szeme és a keze maradandó sérülése). De ez magyarázza a címet is: nem “a” kés, hanem Kés. Vagyis nem az a meghatározott kés, amelyikkel a támadója megsebezte, hanem minden olyan fegyver, amely az írói, a művészi, a szólásszabadságot próbálja elpusztítani.