Az előző részhez hasonlón a Túl a renden is mélységeiben és olvasmányosan merít a pszichológiából, filozófiából, kultúra- és művelődéstörténet klasszikusaiból, a vallásból. A különbséget a feszesebb szerkesztés, alaposabban átgondolt mondanivaló, még több tudományos hivatkozás jelenti, ami fokozott odafigyelést igényel az olvasótól. A legszembetűnőbb azonban a személyesség jelenléte a sorok között, amire jó oka van a szerzőnek.
Kritika
|
100
