A regényt látványosan végigkíséri két fontos elem: a névtelenség és a hang. A szereplők nevére nem derül fény, éppen olyan névtelenek, mint a sivatagban eltévedt és végül elveszettnek elkönyvelt menekült gyerekek, akiknek majd csak a ruháit és csontjait találják meg a járőrök. Éppen olyan névtelenek, mint azok az apacsok, akiket leigáztak, foglyul ejtettek, méltóságuktól megfosztottak a hódítók.
Kritika
|
80