Táhír Hamut Izgil regényét nem feltétlenül irodalmi színvonala miatt érdemes elolvasni, bár a könyv fejezetei közé ékelt, Táhír által írt hét vers, valamint a sorok közé csempészett, az ujgur kultúrára, szellemiségre, szokás- és hiedelemvilágra való utalások kétségkívül e téren is sokat hozzátesznek a kötethez. Ennél talán hangsúlyosabb a témája, különösen, hogy szinte ritkaságszámba mennek a kínai állam Hszincsiang tartományban folytatott ténykedéseiről ennyire közvetlen tapasztalatokon alapuló beszámolók.