Október 26-án, csütörtökön kihirdették az egyik legrangosabb francia szépirodalmi kitüntetés, a Francia Akadémia Regény-nagydíja (Grand Prix du roman de l’Académie française) idei győztesének a nevét. A nyertes kiválasztása három fordulóban történt: előbb szeptember 26-án az elbíráló bizottság közzétett egy kilenc személyt és művet tartalmazó listát, amit október 10-én háromfősre szűkített. A döntőbe a következő szerzők kerültek: Capucine Motte Apollinaria című, Christophe Ono-dit-Biot Plonger című, valamint Thomas B. Reverdy Les Évaporés című regényével. A hármas listáról a zsűri Christophe Ono-dit-Biot regényét találta a legjobbnak. A szerző már az első szavazási fordulóban nyert, 11 szavazatott kapott Reverdy 4 és Motte 3 szavazatával szemben.
Christophe Ono-dit-Biot újságíró és író, a Le Point című francia hetilap főszerkesztő-helyettese – a lap kulturális rovatának vezetője –, emellett öt regény szerzője. 1975. január 24-én született Le Havre-ban, gyerekkorát Normandia partvidékén töltötte. Tanulmányait a párizsi Janson de Sailly középiskolában végezte, ezt követően irodalomtudományból diplomázott. Első regénye, a Désagrégé(e) 2000-ben jelent meg, 2001-ben megkapta érte az Edmée-de-La-Rochefoucauld-díjat, amelyet 2000-ben alapítottak elsőkönyves írók számára. A 2000-es évek elején az ELLE magazinnak dolgozott, majd 2002-től a Le Point munkatársa lett, ahol 2005-től a politikai rovatnál dolgozott. 2007-ben jelent meg A burmai nő – Szerelem és árulás a legendák földjén (franciául: Birmane) című negyedik regénye, amelyért megkapta a rangos Interrallié-díjat. (A regény magyarul is megjelent 2009-ben, az Uplius-ház Kiadó gondozásában.) Ugyanazon év augusztusában kinevezték a Le Point kulturális rovatának az élére. Ebbéli minőségében számos televíziós és rádiós műsor elkészítésében (a Canal+, France 5 tévécsatornáknál, és az Europe 1 rádiónál) vett részt. 2010 januárjában a lap főszerkesztő-helyettese lett.
Ötödik, Plonger című regénye 2013 augusztusában jelent meg, és még az idén elnyerte vele írói pályafutása eddigi legrangosabb díját. 
A regény egy ellentmondásos szerelem története, egy újságíró, César és egy asztúriai fotós, Paz között. A könyv azzal indul, hogy egy arab ország egyik tengerpartján rábukkannak a nő meztelen holttestére, az azonosításra pedig a férfit kérik fel. A történet narrátora César, aki a nővel közös gyermekének, Hectornak címezve próbálja elmesélni az igazságot anyjáról, visszamenve egészen szerelmük kezdetéig, megismerkedésükig, Paznak a művészet világában való debütálásáig és felemelkedéséig, a gyerek megszületéséig és kapcsolatuk válságáig, megpróbálva választ keresni arra, hogy mi vezetett a nő halálához.
A díjátadón Ono-dit-Biot a következőket nyilatkozta: „Nagyon megható, hogy a kultúra eme templomában vehetem át a díjat egy olyan könyvért, ami a szépség előtt kifejezett csodálat regénye. A Plonger egy olyan regény, ami meg szeretné mutatni, hogy a régi kultúra örök és szükséges a jelen és a jövő kézben tartásához.”
A Francia Akadémia Regény-nagydíja az Akadémia irodalmi nagydíjával egyetemben – amelyet kétévente adnak át – a legismertebb a rangos testület által kiosztott több mint hatvan díj közül. Közel száz éve, 1914-ben alapították, idén adták át kilencvennyolcadik alkalommal. (1975-ben nem osztottak díjat). A megalapítását követő első három évben kétszer életműdíjként került kiosztásra (1915-ben Paul Ackernek, 1917-ben Charles Geniaux-nak), azóta viszont minden alkalommal egy előző évben megjelent regényt tüntettek ki vele. A kitüntetéssel jelenleg 7500 eurós pénzdíj is jár. A regény-nagydíj átadása egyébként hagyományosan francia irodalmi díjátadók sorozatát is megnyitotta, az elkövetkező hetekben, hónapokban ugyanis több rangos díj kiosztására (Goncourt, Renaudot, Femina, Médicis, Interrallié) is sor kerül majd.
Források: a Francia Akadémia honlapja, Wikipedia, agerpres.ro