Éppen 2010 január 2-án múlt 90 éve, hogy az oroszországi Petrovichi faluban megszületett a XX. század nagy sci-fi mestere, Isaac Asimov. Három éves volt, amikor szülei magukkal vitték az Egyesült Államokba, Brooklynban nevelkedett. Mivel a szülei három éves koráig is csak angol és jiddis nyelven beszéltek vele, Asimov sosem tanult meg oroszul. Angolul viszont annál hamarabb: 5 éves korában már olvasott, szüleinek vegyesboltjában kapott rá a sci-fi magazinokra. Tizenegy éves korában kezdett először történeteket írogatni, pár évvel később néhányat már eladott belőlük. Írói pályafutása alatt több mint 500 kötetet írt, ehhez valóban korán hozzá kellett látni. Tőle származnak többek között a robotika és a pozitronika szavak; ez utóbbinak köszönhetően Asimov neve, mint a kitalált technológia atyja, felkerült a Star Trek tv-sorozat stáblistájára is.
Első sci-fi történetét 1939-ben írta, majd röpke két és fél év alatt további harmincat publikált. Harminckettedik novellája, a Leszáll az éj minden idők legismertebb sci-fi története, 1968-ban az Amerikai Science Fiction Írók a valaha írt legjobb sci-fi novellának kiáltották ki. A legismertebb sci-fi munkáját képző Alapítvány-történeteket 1942-ben kezdte publikálni; a 80-as években folytatta a történeteket, majd előzményeket is írt hozzá. Robottörténetek című novelláskötete is a 40-es évekből származik, a Will Smith főszereplésével készült Én, a robot c. film forgatókönyvébe is beleszőttek pár Asimov ötletet.
Kevesen tudják róla, hogy a sci-fi irodalom és tudományos munkássága mellett az 50-es és a 60-as években 14 történelemről szóló könyvet is írt, ezek közül említésre méltó The Roman Empire, a The Roman Republic vagy az Asimov’s Guide to the Bible. A 70-es években egyébbel is próbálkozott, a Limericks: Too Gross című kötetben 144 limerick olvasható, ennek felét Asimov írta. A Treasury of Humor-ban kifejti, hogy a humor legalapvetőbb eleme a vélemény hirtelen változtatása, ezzel a figyelmet a fontosról az egyértelműre, a fennköltről a nevetségesre terelve. Ugyanitt kell megemlítenem a Sherlock Holmes-témájú verseit is.
A World Science Fiction Society művészeti díját, a Hugo-díjat pályafutása során nyolcszor ítélték oda Asimovnak. Különböző egyetemek 14 tiszteletbeli doktori fokozattal tüntették ki, elnyerte az Amerikai Kémiai Társaság James T. Grady-díját, 1981-ben pedig aszteroidát neveztek el róla. Halála után posztumusz fevételt nyert a Science Fiction és Fantasy hírességek csarnokába. 1992 április 6-án halt meg. Halálának pontos oka az AIDS szövődményeként fellépő szív- és veseelégtelenség volt – ezt viszont csak 2002-ben tudta meg a világ. Özvegye, Janet Asimov az It’s Been a Good Life című életrajzi művében fedte fel az író halálának igazi okát.