1876. január 12-én született az egyik első világirodalmi rangú amerikai író, a Fehér Agyar szerzője, Jack London. Az újságárulástól a vagonkirakásig mindent csinált, csempészekkel és matrózokkal bejárta az országot, de még Japánba is eljutott – az orosz-japán fronton például haditudósító volt. A kaliforniai egyetemet az aranyláz miatt hagyta ott. Élete születésétől haláláig olyan kalandos, mintha ő írta volna valamelyik világsikerű regényében. Beteg szervezete nem bírta az alkoholt, végül e kettő végzett vele. Élete végére sikerei ellenére anyagi és lelki válságba került. 40 évesen öngyilkos lett.
Mindössze 24 éves volt, amikor az Északi Odüsszeiát írta, ez óriási sikert és világhírnevet szerzett neki. A novelláskötetet követően megjelent világhírű regénye, A vadon szava. Az amerikai népszerűséget követte az európai, a regényt minden nagyobb nyelvre lefordították. Északi kalandozásairól arany nélkül, de élményekkel gazdagon tért meg, és egymás után írta regényeit az északi tájak zordonságáról. Állítólag mániákusan írt: napi ezer szó volt a norma, a kiadók pedig lelkesen várták, a fordítók ugyanilyen lelkesen fordították a műveit. Az a hír terjedt el róla világszerte, hogy minden író között ő keresi a legtöbbet – de ő is költi a legtöbb pénzt.
A Martin Edenről a kritikusok úgy tartották, hogy Jack London legjobb, legszebb műve. a Kóbor Csillag-ot a világszerte a legjobb, legszebb csavargóregénynek titulálták. Műveiből számtalan – részben ifjúsági – film és tévésorozat készült. Néhány művét még életében filmre vitték, kettőben (The Sea Wolf és Jack London’s Adventures In The South Sea Islands) maga is játszott. Öngyilkossága mindenkit megdöbbentett, hiszen világszerte ünnepelt, sikeres, nagy jövedelmű író volt már.