Az első angol Nobel-díjas: Rudyard Kipling

Vidd hírét!
  •  
  •  
  •  

A gyermekirodalom örökzöld klasszikusainak szerzője Indiában született, nevét egy angliai tóról kapta – szüleit elvarázsolta a táj szépsége még szerelmük első évében, ekkor döntötték el, hogy elsőszülött fiúknak a Rudyard nevet adják majd. Angliában tanult, később Indiában lett újságíró. Bejárta az egész világot, Amerikában 4 évet élt, később Dél-Afrikában is hosszabb ideig tartózkodott. 1907-ben az angol nyelven alkotó írók közül elsőként, és máig a legfiatalabbként tüntették ki az irodalmi Nobel-díjjal, az indoklás szerint megfigyeléseinek pontosságáért, fantáziájának eredetiségéért, gondolatainak férfiasságáért és kiemelkedő elbeszélő tehetségéért. Amerikai utazásai során találkozott Mark Twainnel, vermonti birtokán Sir Arthur Conan Doyle brit írótól tanult golfozni. A lovagi címet többször is visszautasította, Indiában 2007 novemberében születésének helyén múzeumot hoztak létre az ő és művei tiszteletére. 1936 január 18-án hunyt el Londonban, halálhírét korábban bejelentették, mire ő így reagált: Épp most olvastam, hogy halott vagyok, kérem, ne felejtsenek el törölni az előfizetők listájáról.


Legismertebb műve A dzsungel könyve c. novellagyűjteménye, 1894-ben írta. A novellák legnagyobb része az indiai őserdőben játszódik, és egy Maugli nevű fiúról szól, akit farkasok neveltek fel. A könyvben szereplő történeteknek súlyos erkölcsi mondanivalójuk van. Minden novella egy verssel kezdődik és végződik. Az első angol nyelvű kiadáshoz az illusztrációkat Rudyard apja, John Lockwood Kipling készítette. A 20. század során rengeteg adaptáció született a könyv nyomán, első alkalommal 1942-ben került a mozikba, Korda Zoltán rendezésében. Az könyv alapján a Disney-stúdió, a japánok és a szovjetek is készítettek animációs sorozatot, Dés László zenéjével, valamint Geszti Péter és Békés Pál szövegével 1996-ban musical formájában is bemutatták. 2010-ben újra film készül a könyvből. – A könyv kapcsán az író gyerekekkel levelezett, ez nagyon a kedvére volt. Sir Baden-Powell, a cserkészmozgalom alapítója több témát használt fel A Dzsungel könyve történeteiből.

Rudyard Kipling: Ha


Ha nem veszted fejed, mikor zavar van,
s fejvesztve téged gáncsol vak, süket,
ha kétkednek benned, s bízol magadban,
de érted az ő kétkedésüket,
ha várni tudsz és várni sose fáradsz,
és hazugok közt se hazug a szád,
ha gyűlölnek, s gyűlölségtől nem áradsz,
s mégsem papolsz, mint bölcs-kegyes galád,


ha álmodol – s nem zsarnokod az álmod,
gondolkodol – s becsülöd a valót,
ha a Sikert, Kudarcot bátran állod,
s úgy nézed őket, mint két rongy csalót,
ha elbírod, hogy igazad örökre
maszlag gyanánt használják a gazok,
s életműved, mi ott van összetörve,
silány anyagból építsék azok,


ha mind, amit csak nyertél, egy halomban,
van merszed egy kártyára tenni föl,
s ha vesztesz és elkezded újra, nyomban,
nem is beszélsz a veszteség felől,
ha paskolod izmod, inad a célhoz,
és szíved is, mely nem a hajdani,
mégis kitartasz, bár mi sem acéloz,
csak Akaratod int: „Kitartani”,


ha szólsz a néphez, s tisztesség a vérted,
királyokkal jársz, s józan az eszed,
ha ellenség, de jóbarát se sérthet,
s mindenki számol egy kicsit veled,
ha a komor perc hatvan pillanatja
egy távfutás neked s te futsz vígan,
tiéd a Föld és minden, ami rajta,
és – ami több – ember leszel, fiam.


(Kosztolányi Dezső fordítása)

Munkássága egyéb termései között említésre méltó a Kim c. regénye, amely 1901-ben jelent meg, a cselekménye Indiában játszódik. Ezt is megfilmesítették, India első miniszterelnöke is mindig a ezt a könyvet vallotta kedvenc regényének. Mesegyűjteménye Az elefántkölyök címen jelent meg, 1902-ben egy Mesék c. kötetet is kiadott. Érdekességként kötelezőnek tartom megemlíteni két tudományos-fantasztikus novelláját is: Az éjjeli postával (1905) és Könnyű, mint az ábécé (1912) a 21. században játszódik, a Kipling által elképzelt Aerial Board of Control világában, és a legkomolyabb modern sci-fi történetek közé illenek. A 20. század első évtizedében Anglia ünnepelt írója volt. Az 1910-ben publikált Jutalmak és tündérek című próza- és versgyűjteményében található Ha… c. költeményét (lásd fent) 1995-ben a britek kedvenc versüknek választották.

Rudyard Kipling: Ha

Ha nem veszted fejed, mikor zavar van,
s fejvesztve téged gáncsol vak, süket,
ha kétkednek benned, s bízol magadban,
de érted az ő kétkedésüket,
ha várni tudsz és várni sose fáradsz,
és hazugok közt se hazug a szád,
ha gyűlölnek, s gyűlölségtől nem áradsz,


Vidd hírét!
  •  
  •  
  •