Cormac McCarthy nevével a magyar olvasóközönség már korábban megismerkedhetett: magyarul 2000-ben jelent meg a Határtrilógia első része, a Vad lovak. Aztán jött a Nem vénnek való vidék (Magyarországon előbb az Oscar-díjas film, majd a könyv), és ez egy csapásra népszerűvé tette az írót hazánkban is. A napokban megjelenő regénye, Az út feltehetően szintén a filmadaptációnak köszönheti a magyar megjelenést. A könyvet 2006-ban James Tait Black Memorial-díjjal, 2007-ben pedig Pulitzer-díjjal tüntették ki. A The Times az évtized könyvének nevezte. Úgy látszik, Magyarországon Hollywood a mérce.
Az út-ban egy apa és fia utazását követhetjük nyomon egy poszt-apokaliptikus világban. Egy meg nem nevezett világégés elpusztította a civilizációt a Földön, szinte teljesen eltűnt az élet is a bolygóról, nincs növényvilág, a napot szürke hamufelhő takarja el, aminek következtében apa és fia állandóan egy maszkon át lélegeznek, az emberi fajt pedig pár túlélő képviseli. Utazásuk során velük is találkoznak, ezek az emberek azonban kannibálok lettek és barbár életmódot folytatnak, törzsekbe verődve élnek.
[youtube=http://www.youtube.com/watch?v=M8RuQrhVBvo]
Északon a telek kegyetlenek, apa és fia azért kel útra, hogy elérjék a déli tengerpartot, ahol jobb körülményeket és „jó embereket” remélnek. Fegyverük egy pisztoly két golyóval: kevés az ellenség legyőzéséhez, viszont éppen elegendő önmaguk legyőzéséhez és az Isten végső megtagadásához. Amikor azonban a férfi reggeli köhögési rohamai véresen komolyra fordulnak, szembe kell nézzen azzal a lehetőséggel is, hogy a déli partokat nem érik el mindketten.