V. P. Borovicka: Merénylők és áldozatok

100
Vidd hírét!
  •  
  •  
  •  

A Merénylők és áldozatok tulajdonképpen a Híres politikai merényletek folytatása, időben azonban tovább lép Borovička, és a XX. század második felének politikai merényleteit ismerteti. Tizenkilenc esetet idéz fel, betekintést nyújt a gyilkosságok hatterébe, kutatja az összefüggéseket, keresi a lehetséges indokokat, megmagyarázza a merénylet által okozott változásokat. Történelemtanárokat megszégyenítő pontossággal járja körbe az eseteket, az elbeszélése szinte regényszerű, nem foglal állást egyik vagy másik fél oldalán sem, csupán azt sugallja minden eset leírásánál, hogy az erőszak sosem hozta meg a kívánt változást a történelem folyamán.


Kissé hosszasabban elidőzik a XX. század második felének két leghirhedtebb politikai merényleténél: Mohandász Karamcsand Gandhi halálánál és a Kennedy-gyilkosságnál, de felfedi a Moszad egyik legbotrányosabb akcióját is, amely esetében a lavinát Kastner Alfréd meggyilkolása indította el. A szálak ez esetben például egészen a második világháborúig vezetnek vissza. Kastner együttműködött a nácikkal, és a Zsidó Ügynökség egyes tagjaival közösen lehetővé tették, hogy a zsidó menekültek közé náci hírszerzők vegyüljenek, akik így Palesztinába beszivárogva kiépítették a németek kémhálózatát. Az egyik akciónál azonban 746 zsidó lelte halálát a Boszporusz hullámaiban. Kastnernek persze nem csak ezért kellett bűnhődnie…

Egy másik érdekes eset a könyvből Mahdi Ben Barka marokkói matematikatanár elrablása és meggyilkolása. Ben Barka a marokkói ellenzéket képviselte Franciaországban, a szerepe az volt, hogy a francia kormány képviselőivel egy tervezett puccs részleteit egyeztesse, amely során meg akarták dönteni Hasszán marokkói király abszolutisztikus, túlságosan amerikabarát monarchiáját. A puccsisták tervébe maga a történelem szólt bele: ha a francia kormány történetesen rábólint egy tervezett puccsra, akkor a francia ellenzék biztosan ellenezné. Ha pedig az ellenzék a puccs ellen van, a francia titkosszolgálat, a SDECE egyes elemei is ellene vannak. Így futott zátonyra már az elején a terv, ez okozta Ben Barka vesztét is. A történet kiválóan szemlélteti a titkosszolgálatok összefonódását egymással és az alvilággal.

A fentiekben csupán néhányat emeltem ki a történetek közül, de legalább ennyire érdekes Martin Luther King halálának rejtélye, a Kennedy-gyilkossághoz hasonlóan az elkövető kiléte a mai napig sem tisztázott. Bobby Kennedy, az 1963-ban meggyilkolt elnök öccse is merénylő áldozata lett, amikor lelőtték, már biztos várományosa volt az elnöki széknek. Kiknek állt érdekében az útját állni? Ki csalta tőrbe Che Guevarát? Milyen szinten hunytak szemet a Ku-Klux-Klan tevékenysége fölött a déli államokban és miket szült ez a nemtörődömség? Többek között ezekre a kérdésekre is keresi a választ Borovička könyve. Csak ajánlani tudom!


Vidd hírét!
  •  
  •  
  •