Nagyszombaton a takarítás közben gyorsan szétnéztem a neten, milyen nyomot hagyott az irodalomban Húsvét. A keresztény világ legnagyobb ünnepe bizonyára megindított egy-két írót, költőt, a legtöbb keresés mégis enciklópédiákat, bölcsek bölcsességeit, az ünnephez kapcsolódó szokásokat és útleírásokat eredményez. Igen, útleírásokat: a Húsvét-szigetekre. Akad azért az ünneppel foglalkozó könyv is.
- Az egyik említésre méltó kötet Pilinszky János nevéhez fűzödik. A József Attila- és Kossuth-díjas költő a huszadik századi magyar irodalom egyik legjelentősebb, katolikus érzésű tollforgatója. A Húsvét című kötet 2009-ben jelent meg a Nap Kiadó jóvoltából, Hafner Zoltán válogatta egy kötetbe a költő húsvét témakörében megjelent írásait. Jézus feltámadásának ünnepéről a költő így írt: „A keresztény húsvét a mindenség legcsendesebb, s leghatalmasabb detonációja, a feltámadt Krisztus, s vele az egész teremtett világ dicsősége és megújulása.”
- A brit Ann Wroe, a középkor kiváló kutatója egy kissé más szemszögből közelít a Húsvéthoz. Poncius Pilátus című könyvében életre kelti az embert és a mítoszt. Antik forrásokból merít, hogy megmártózhassunk a bibliai Júdea világában, amelyet a szeszélyes és féktelen Tiberius császár ural, majd a Jézus ellen zajló tárgyalást és annak ellentmondásosságát mutatja be, az ítéletvégrehajtó szemszögéből. Jézus ellentétpárja, a húsvéti történet antihőse, a csúfondáros, szkeptikus Pilátus történelmi alak, aki megragadja a képzeletünket. Egyesek számára szent, másoknak az emberi gyengeség megtestesítője, archetípusa a politikusnak, aki kész akár embert is áldozni a stabilitásért.
- De ha már Pilátusnál tartunk: a magyar irodalomban is fellelhető az alakja. Magyar szerzőt is megindított ez a korszak. Popper Péter így ír a Pilátus testamentuma című könyvéről: „Ma már – több kiadás után – talán elmondhatom az Olvasónak, hogy minden írásom közül ezt a könyvemet szeretem a legjobban. Tulajdonképpen regény, de igyekeztem tudásomhoz mérten kortörténeti alapossággal foglalkozni a rómaiak által Júdeának nevezett provincia vallási életével a Második Templom idején, Pontius Pilatus prokurátorsága alatt. A téma – a kereszténység megszületése, a Názáretből (akkori nevén Nócerből) származó rabbi Jesuá Há-Nocri, vagyis Jézus alakja, viszonya ősei vallásához, – engem ma is állandóan foglalkoztat. Számomra a korszak szereplőinek lélektani helyzete is érdekes. Egy művelt római tisztet Júdea helytartójává emel a sors. Idegenkedik a számára barbárnak tűnő zsidó vallásos kultusztól, de mégis egyre inkább bevonódik a messianisztikus eszme vonzáskörébe.”
- Vermes Géza, az Angol Tudományos Akadémia tagja A passió c. kötetében a szenvedéstörténetet teszi alapos vizsgálat tárgyává. Az evangélium szövegét elemezve sorra veszi a passió egyes stációit, és a tőle megszokott alapossággal és lenyűgöző háttértudás birtokában igyekszik minél közelebb kerülni a történetileg hiteles szenvedéstörténethez. Nincs okunk kételkedni abban, hogy mintegy kétezer évvel ezelőtt Jézust, a karizmatikus gyógyítót halálra ítélték és kivégezték. A maga idejében ez az esemény nem számított kirívónak: egész Palesztina forrongott, s az éles zsidó-római ellentét következtében a hatóságok gyakorta túl hevesen reagáltak. Ez a kivégzés azonban beláthatatlan következményekkel járt: Pontius Pilátus döntése nyomán máig tartó fejlődésnek, terjedésnek indult egy vallás, mely időnként meglepő módon alakította a világ történetét. Ha elolvasod A passiót, megtudod mennyit tudtál eddig valójában a passióról.
- A keresztrefeszítést felelevenítő könyvek egyik legjobbja minden bizonnyal Haim Cohen könyve, a Jézus Krisztus pöre. Ez az olvasoterem.com titkos tippje is ebben a témában! Haim Cohen Izrael egyik jól ismert személyisége. Jeruzsálemi ügyészként kezdte, az Izraeli Igazságügyi Minisztérium vezérigazgatója is volt, aztán Izrael főügyészeként folytatta pályafutását. 1952-ben igazságügy miniszter, 1960-tól pedig Izrael Legfelső Bíróságának elnöke volt. Az ENSZ emberi jogi bizottságában képviselte Izraelt; elnöke volt a Héber Egyetemnek, tagja a hágai nemzetközi bíróságnak s egy ideig az Emberi Jogok Nemzetközi Intézetének igazgatója Strassbourgban. Szerinte egy mai jogász feljogosítva érzi magát egy csomó kérdés feltételére: ki tartóztatta le Jézust? A zsidók, a rómaiak, vagy együtt? Kinek a parancsára? Mi célból és kinek a rendeletére vitték a főpap házához? Mi történt ott? Igaz-e, hogy a szanhedrinnek nevezett nagytanács – a zsidó bölcsek törvényszéke – aznap éjjel összeült, és mi célból? A főpap folytatott-e vizsgálatot Jézus ügyében? Ha igen, a szanhedrin tagjainak jelenlétében hallgatták-e ki? Mit akartak ezzel a vizsgálattal, s milyen eredménnyel járt? Miért adták a zsidók Jézust Pilátus kezére? Vajon a zsidók illetékesek voltak-e főbenjáró ügyekben ítélkezni? Vagy csak jobbnak látták a végrehajtást a római megszállókra hagyni? Mi történt a római helytartó palotájában?
Végül pedig egy vers: Reviczky Gyula Húsvét című versével kíván az olvasoterem.com mindenkinek Kellemes Ünnepeket, feltámadást a szívekben!
Reviczky Gyula: Húsvét
Fakadnak már a virágok,
Kiderül az ég,
És a föld most készül ülni
Drága ünnepét.
Szíveinkben, mint a földön,
Ma öröm legyen,
Feltámadt az isten-ember
Győzedelmesen!
Aki tudja, mint töré fel
Sírját a dicső;
Aki látja, hogy a földön
Minden újra nő:
Gondoljon feltámadásra,
Mely örök leszen…
Feltámadt az isten-ember
Győzedelmesen!