Vulkánok a könyvek lapjain

Vidd hírét!
  •  
  •  
  •  

Robert Harris regénye, a Pompeji a történelem legszörnyűbb vulkánkitörését eleveníti meg. A nagysikerű katasztrófaregény annak a három napnak a történetét eleveníti fel, amikor i.sz. 79-ben a Vezúv kitört, és a hamueső maga alá temette Pompejit a virágzó és gazdag ókori várost.  A tikkasztó augusztus végi hőségben a római birodalom gyönyörű partvidékén, a Neapolisi-öbölben állomásozott a világ legnagyobb hadiflottája. A birodalom leggazdagabb polgárai fényűző villákban pihentek, az utazók a tengerparti városokban, Baiaéban, Herculaneumban és Pompejiben költötték a pénzüket. A regény főhőse Marcus Attilius, a kilenc várost vízzel ellátó Aqua Augusta felügyelője. Egyedül ő nem pihen, ő rosszat sejt. Nemzedékek óta nem adtak ilyen kevés vizet a források. Vészjósló probléma keletkezett a vezetékekben – valahol Pompejitől északra, a Vesuvius lejtőin. És hiába minden erőfeszítés, amikor életre kel a hegy, az ifjú aquariusnak rá kell döbbennie, hogy vannak erők, amelyeket a világ leghatalmasabb birodalma sem uralhat.


Susan Sontag, a híres amerikai írónő világsikert aratott regénye újjáteremti a történetet Sir William Hamiltonról – a műgyűjtőről, aki 1764-től a század végéig Anglia nagykövete volt a nápolyi királyságban és könyvet írt a vulkánokról -, több, mint harminc évvel fiatalabb feleségéről, Emmáról és Horatio Nelson admirálisról. A regény a természet és a történelem végzetes sorsfordulóiról szól, sodró érzelmekről, kalandokról, a forradalomról, a művészetről, a műgyűjtő szenvedélyről, s mindenek felett a szerelemről. Sontag regényének valódi főszereplője mégis a XVIII. századi Nápoly, valamint a művészetek és az érzelmek. Mindennek igazi megtestesítője Sir Hamilton, a Lovag, aki a szépség összegyűjtőjeként egyazon szenvedélytől irányítva írt könyvet a Vezúvról, az európai kontinens ma egyetlen aktív vulkánjáról.

Fen Montaigne és Stanley Williams ismeretterjesztő könyvében, A Galeras kitörése címűben a főszereplő maga a Galeras nevű vulkán, mely Kolumbia délnyugati részén, az Andok hegységben, a Csendes-óceán partvidékén található. A kötet elején a vulkán környezetének részletes bemutatását olvashatjuk: a táj földrajzi, geológiai leírását, állatvilágát, valamint a lakosságot, az itt élő emberek életmódját. A vulkán árnyékában egészen más az élet: olyan ez, mintha a világ peremére léptünk volna ki. A szerzők nemcsak az adott expedícióról írnak, hanem korábbi, vulkánokhoz kötődő élményeiket is fel-felidézik: egyetemi tanulmányaikat, az első felderítő utat, és a kráterekhez kapcsolódó rémisztő történeteket. De nemcsak ezen reflexiószerű részek miatt olvasmányos és elgondolkodtató a könyv, hanem mert valósághű: hiteles, pontos, adatokkal és földrajzi szakkifejezésekkel egyaránt bőségesen el van látva. Ez a szakszerűség mégsem zavaró: a kifejezések hamar megérthetőek és elsajátíthatóak, miközben izgalmas nyelvi színezetet is adnak a könyvnek. A vulkánhoz egyre közelebb kerülve lesz mind forróbb a lábunk alatt a talaj: a vulkán fortyog, füstöl, kitörni készül. Az expedíció tagjait ekkor már személyes ismerőseinkként látjuk, sorsukkal azonosulunk, izgulunk értük, és némelyiküket, sajnos, meg is siratjuk. A könyv megdöbbentően szemléletes és érzékletes leírása révén mi is átéljük, látjuk, szinte a bőrünkön érezzük a vulkán óriási erejű kitörését, a lávafolyam kiömlését, a hatalmas pusztítást.

Fonyódi Tibor Förgeteg című regényében is szerepet kap egy vulkán. Levente, az első magori horka életéről szóló sorozat önálló regényként is olvasható ötödik kötetében egy kaukázusi vulkán váratlan kitörése valamennyi nép sorsát befolyásolja a Kaszpi- és Fekete-tenger közti térségben; hónapokon át tartó sötétség telepszik a világra, a kataklizma utóhatásaként bekövetkező éhínség számlálatlanul szedi áldozatait. A horka ügyes politikát folytatva kihasználja a katasztrófa okozta zűrzavart, hogy beteljesítse Torda táltos jóslatát: Attila nagykirály legendás kardja egy minden eddiginél kegyetlenebb háború után kerül majd az északi mén nép vezetőinek birtokába; új, íjfeszítő, hódító nép emelkedik ki az ismeretlenség homályából, hogy az elkövetkező emberöltők alatt meghatározó tényezőjévé váljon a korszak történelmének. Kezdetét veszi az avarok ellen indítandó “honfoglaló” háború.


Vidd hírét!
  •  
  •  
  •