Friss könyvek április utolsó hetén

Vidd hírét!
  •  
  •  
  •  

A Karla-trilógia második kötetét, a Hajszát John Le Carré még 1977-ben írta, magyar nyelven most jelenik meg először, a műfaj és a szerző kedvelőinek nem kis örömére. Miután George Smiley leleplezte az Árulás című regényben a brit hírszerzés szívébe beépített szovjet ügynököt, természetesen tőle várja mindenki, hogy tegyen rendet és szervezze újra a Köröndöt. Smiley a romokban heverő hírszerzést az alapjaitól szervezi át, és miközben háládatlan feladatát végzi, különös nyomra bukkan: a lebukott kém, az áruló valamit nagyon el akart titkolni előle. A szálak egy hongkongi bankszámlához vezetnek, amin csak gyűlik a tisztázatlan eredetű pénz. Smiley azonnal felismeri a kivételes lehetőséget arra, hogy könyörtelen bosszút álljon ádáz ellenségén, Karlán, a szovjet hírszerzés titokzatos kulcsfiguráján. Összeszedi régi, megbízható munkatársait, majd megbízza Jerry Westerbyt, az örök eminens diákot, a nőcsábász életművészt, hogy életét is kockára téve a Távol-Keleten és Indokínában keresse meg Karla sebezhető pontját. Smiley kíméletlen és eltökélt vadász, aki ha egyszer szagot fog, a végsőkig hajszolja a vadat…


Irvine Welsh nagysikerű regénye újra a magyar könyvesplcokra kerül. A Trainspotting hősei edinburghi narkósok. Mindennapjaik a drog körül forognak, a szer hatása alatt vagy annak hiányában szinte bármire képesek. A történeteket Mark Renton, a leszokással többször megpróbálkozó s az elvonás minden kínját-poklát végigjáró elbeszélő személye köti össze. A könyv legfőbb erénye abban áll, hogy a többnyire alanyként kezelt drogosok szemszögéből ábrázol, s ezáltal a kívülálló számára is megérthetővé, mi több, átélhetővé tesz olyan kérdéseket, amelyeket az egyes szakértői elemzések szükségképpen nem érintenek. A regényből 1996-ban Ewan McGregor főszereplésével forgattak filmet, a két alkotásra mi is kitértünk korábban a Hollywood rovatban.

Margittai Gábor fiatal újságíró két évet szánt arra, hogy felkeresse az „őshazájuktól”, saját kultúrájuktól elszakadt „legkülső magyarokat”. Sok ezer kilométerre a Kárpát-medencétől, Törökország, Kazakisztán, Egyiptom és Franciaország területén talált olyan népcsoportokat, amelyek évszázadok óta töretlenül hiszik, hogy ősapáik magyarok voltak. Törökországi madzsarok, egyiptomi magyarábok, kazakisztáni madjarok, provence-i városlakók egymástól kontinensnyi távolságban, gyökeresen eltérő történelmi háttérrel titkos szatellitként keringenek a magyar história vonzásában. Kik ők? Erre a kérdésre keresi a választ az újságíró Mi a madzsar? című könyvében. A héten megjelenő kötet egy XXI. századi helyzetjelentés azokról a távoli népekről, melyek sok évszázad elteltével, a valódi anyaországi kapcsolatok teljes hiánya ellenére is magyar származásúnak vallják magukat. A Magyar Nemzet újságírója ezzel a nagy elődök, Vámbéry Ármin, Almássy László, Illyés Gyula és Julianus barát nyomdokain jár.

Almássy László, Illyés Gyula és Julianus barát


Vidd hírét!
  •  
  •  
  •