Jack London különösen kalandos életéről mi is írtunk korábban egy rövidet, a magyar olvasóközönség most pedig egy olvasmányos útleírást is a kezébe vehet. 1906-ban, miután már megjelent A vadon szava, a Tengeri farkas és a Fehér agyar is, Jack London úgy döntött, hogy 2 év alatt körbehajózza a Földet. A könyvben leírja a készülődést is, a Snark nevet viselő vitorlás építését, majd a kalandok sorát, amelyekben feleségével, Charmiant-al osztozott. Egy igazi kalandorra vall az, ahogyan ennek az útnak nekivágott: nem értett különösebben a navigációhoz, alig volt legénysége a fedélzeten, ráadásul a vitorlás néhol még a tengervizet is beengedte. Ennek ellenére nekivágtak az útnak. Ugyan a két évesre tervezett kirándulás egy betegség miatt korábban véget ért, kalandokban így sem volt hiányuk. Az út során Jack London Hawaii szigetén megismerkedett a szörfözéssel is, és az elsők között számolt be az új sportról a világnak.
Ezen a héten – a kiadók ígérete szerint – három nagy magyar tollforgató kedvelőit is megörvendeztetik néhány új kötettel. Elsőként Móricz Zsigmondról szólunk, aki jelentős mennyiségű naplókéziratot hagyományozott az utókorra. Ezeknek az 1924 és 1942 között írt naplóknak jellegzetessége a töredékesség. Az írást szenvedéllyel űző, egyik szövegét a másikkal gyógyító, a hétköznapi eseményeket azonnal a művészi megfogalmazás síkjára emelő író levél- és versíráskor is több papírpéldánnyal dolgozott: az egyikkel a valós életét alakította, a másikkal a magánjegyzeteket, a naplót, a megírandó regényeket gazdagította – talán ránk, kései olvasókra gondolva. Naplói 2010-től több kötetben jelennek meg, posztumusz művekként gazdagítva a hatalmas írói életművet. Az első kötet az 1924-1925-ben feljegyzett – naplóbejegyzéseket és levelezéseket – bizalmas írásokat tartalmazza. Ezek a feleségének, Holics Jankának, és a fellobbanó szerelmek hősnőinek, Simonyi Máriának és Magoss Olgának szólnak. Az író a naplóírás segítségével vészelte át családi életének ebből fakadó válságát, amely már-már írói pályájának derékba törésével is fenyegetett.
Szintén a héten kerül a könyvesboltok polcaira a XX. század egyik – ha nem a – legnagyobb magyar drámaírójának, Molnár Ferencnek „regényes élete”. A Színház az egész világ főszereplője maga az író, és a mind ez ideig ismeretlen Molnár Ferenc szemelvényekről Sárközi Mátyás, az író unokája tollából értesülhetünk. A kötet az író életének főbb eseményeit, karrierjének csomópontjait beszéli el, laza anekdotafüzérben. Tallóz Molnár elmés mondásaiból, válogat megtörtént vagy hírlelt anekdotáiból. Közöl továbbá eddig publikálatlan leveleket, közöl családi szóbeszédeket, amiket az unoka serdületlenül hallott. A könyv a Liliom öt asszonya alcímet viseli: Molnár Feremc öt asszonya, akikhez nem hétköznapi kapcsolatok fűzték. Vészi Margit, az első feleség; Varsányi Irén, a reménytelen szerelme; Fedák Sári, a legmerészebb és legvonzóbb pesti primadonna; a nála 24 évvel fiatalabb Darvas Lili; és végül a hűséges asszony, Bartha Vanda.
A harmadik magyar kötet erre a hétre egy olyan tollforgató írásait válogatja csokorba, aki a humorban nem ismert tréfát. Karinthy Frigyes haláláig komolyan vette és gyakorolta a humoreszk, a kabaréjelenet műfaját – éppen ezért saját kora elsősorban humoristának tartotta, ami ellen maga az író (érdekes módon) mindig is tiltakozott. A Ne bántsuk egymást a világháború után kezdődő és Karinthy haláláig tartó időszak humoros írásainak legjavát adja közre. Karinthy a megváltozott körülmények között sem vesztette el éleslátását és életkedvét, szatirikus hangjával, iróniájával a magyarul olvasók számára nyújtott példát és adott lelkierőt a nehéz esztendőkben a megpróbáltatások elviselésére – kis történeteinek poénjai érdekes módon ma is, még mindig időszerűek.
Noha a képregény nem egészen az a műfaj, amivel az olvasóterem elsősorban foglalkozik, A Harcos születése mellett két okból sem mehetünk el szó nélkül. Az egyik ok Stephen King, a másik a Setét Torony. Bizony, Roland Deschain világa képregényként három év késéssel ugyan, de magyarul is megjelenik. Egy elmozdult világban él az ifjú Roland Deschain, akit valamikor A harcosként fogunk megismerni. De most még nem más, mint egy férfivá válásának elején álló fiú. Évekig irányította sorsát Marten Broadcloak, a nagyhatalmú varázsló. Végül Roland úgy dönt, tesz ez ellen, és a világ jövője függ ennek az összecsapásnak a kimenetelén. A képregényhez a rajzokat Jae Lee és Richard Isanove készítette.
Végül, de nem utolsó sorban lássuk a gyerekkönyvek világát is. A közelgő Gyereknapra tiszta szívvel ajánljuk az alábbi, remélhetőleg már a héten a boltokba kerülő két könyvet. Az elsőt a finn Timo Parvela jegyzi, Az Ella és barátai egy alsó tagozatos osztály nem szokványos mindennapjait és nem mindennapi kalandjait mutatja be, sok humorral és váratlan fordulattal. Az első történetben a tanító bácsit kell megmenteni a titokzatos zsarolótól, a másodikban az osztály egy emlékezetes színházlátogatást tesz, majd rendhagyó betlehemes játékkal lepi meg az iskolai karácsonyi ünnepség közönségét. A harmadik történetben a gyerekek osztálykirándulásra indulnak, ahol számos tanulságos és rendkívüli tapasztalattal gazdagodnak. A történet és a tanév végére lassan véget érnek a bonyodalmak is – vagy mégsem?
E heti második ajánlatunk az Asterix, a gall. A Gérard Dépardieu főszereplésével készült filmnek köszönhetően Asterixék történetei nem csak a kisgyerekek körében lettek népszerűek – és van egy olyan érzésem, hogy ezt a könyvet néhány helyen majd a szülők éjjeliszekrényén is megtalálnánk. A történet a felnőtteknek persze ismerős már. (Van aki kívülről fújja, hogy) Julius Caesar meghódította Galliát, ám egyetlen egy kis falu még mindig ellenáll a megszállóknak, hála egy különleges erőt kölcsönző varázsitalnak. Asterix, Obelix és barátaik napjai békésen telnek egészen addig, amíg a rómaiak el nem rabolják Panoramixot, a druidát, hogy megtudják tőle a főzet titkát. A légionáriusok látszólag túlerőben vannak, de amikor Asterix beveti legfőbb fegyverét, a csavaros eszét, mégis az ő hajuk áll égnek…