100 éve hunyt el Mikszáth Kálmán

Vidd hírét!
  •  
  •  
  •  

Iskolaéveit Rimaszombaton kezte, Selemcbányán is tanult, Pesten jogi tanulmányokat folytatott, de diplomát nem szerzett. Annyit azért megtanult a szakmájából, hogy 1871-ben Balassagyarmaton szolgabírósági esküdtként helyezkedhessen el. 1872-ben ügyvédbojtár lett, de közben az újságírással is próbálkozott, fővárosi lapok voltak kiváncsiak az írásaira. 1873-ban nősült, ugyanebben az évben eltemette szüleit. Feleségével Pestre költöztek, egy ideig nagyon nehéz anyagi körülmények között éltek. Úgy érezte, hogy rendes jövedelem nélkül nem méltó a feleségéhez, el akart válni tőle. Felesége hallani sem akart a válásról, így az akkor még sikertelen író azt hazudta, hogy mást szeret. 1878-ban váltak el. Miután Mikszáthnak rendes jövedelme lett, újra összeházasodtak.


1874-ben jelent meg első önálló műve két kötetben, az “Elbeszélések”, de a kötet nem kapott komolyabb figyelmet. Ezt követően napilapoknál dolgozott, 1878-ban a Szegedi Naplónál helyezkedett el mint újságíró. Itt aratta első írói sikereit: az 1879-es szegedi nagy árvíz és az ezután következő királyi biztosi korszak hálás témákkal szolgált neki. 1881-ben visszatért korábbi lakhelyére, Budapestre, itt pedig a Pesti Hírlapnál dolgozott. Eleinte néhány mellékesebb rovatot vezetett, de alig fél év múlva karcolataival annyira megkedveltette magát a lap olvasóival, hogy Jókai Mór mellett az egyik legkedveltebb szerző és humorista lett.

Az irodalmi sikert a magánéleti és politikai sikerek is követték. 1882-ben újra feleségül vette Mauks Ilonát, aki három fiúgyermeket szült neki. 1887-től élete végéig országgyűlési képviselő volt. 1910-ben még részt vett írói pályafutásának negyvenedik évfordulóján, de még ugyanabban az évben betegen tért haza Máramarosszigetről, ahol országgyűlési képviselői mandátumát töltötte. Május 28-án hunyt el Budapesten. Utolsó munkája, A fekete város megjelenését már nem élte meg. Halálának évében szülőfaluja, a szlovákiai Szklabonya nevét Mikszáthfalvára változtatták.

Mikszáth művei híven tükrözték vissza az úri-nemesi társadalom fokozódó erkölcsi-szellemi züllését, belső szétesését. Gondolkodva élt, a valóságot írta és ítéletet mondott az egyre betegebb nemesi társadalom felett. A kritikai realizmus lett a módszere. Nagy kritikai realista regényei (Beszterce ostroma, Az új Zrínyiász, Különös házasság, A Noszty-fiú esete Tóth Marival, A fekete város) a leleplező gúny, a szatíra fegyverével segítettek az időnek. Bomlasztották azt a világot, amelyet már halálra ítélt a történelem.


Vidd hírét!
  •  
  •  
  •