Új könyvet a polcra

Vidd hírét!
  •  
  •  
  •  

Az egyik legígéretesebb megjelenés a héten a hamarosan 62. életévét ünneplő, Booker-díjas brit szerző, Ian McEwan tollából származik, ez a Szombat, Magyarországon az Ulpius-ház Könyvkiadó gondozásában jelenik meg. A történet egy londoni idegsebész, Henry Perowne egy szombati napját kíséri végig. 2003 február 23-át írunk, London utcáin az angol történelem legnagyobb tiltakozó megmozdulása zajlik, a britek a 2003-as iraki invázió ellen demonstrálnak. Az orvos még a hajnali órákban londoni házának ablakából szemtanúja lesz egy kigyulladt szárnyú repülőgép zuhanásának. A kép beleég emlékezetébe, és napi teendőinek végzése közben is ott lebeg lelki szemei előtt, mint a fenyegetettség lángoló szimbóluma. A regény egy orvos huszonnégy óráját mutatja be, elidegenedését családjától, furcsa versengéseit, párbajait, eltorzult gondolkodását egy eltorzult világban és végül kitörési kísérletét saját életéből, vágyai és félelmei béklyójából.



A Budapesten élő Ablonczy Balázstól egy olyan könyv jelenik meg a héten, amelynek témája idén már 90 éve aktuális a nemzet számára. A Jaffa Kiadó gondozásában megjelenő Trianon-legendák ama bizonyos békeszerződés körülményeit és máig tartó hatásait vizsgálja. Vajon milyen szerepet játszott Georges Clemenceau francia miniszterelnök magyar menye a trianoni döntésben? Tényleg szabadkőműves összeesküvés állt Magyarország felosztása mögött? Valóban hajózható folyónak állítottak be az utódállamok néhány patakot, csakhogy nagyobb területhez jussanak? Tudatlanok lettek volna az antant döntéshozói? És egyáltalán: hol írták alá a trianoni békeszerződést: a Kis- vagy a Nagy-Trianon-palotában? Esetleg másutt? Lejár a békeszerződés? Van titkos záradéka? A kérdésekre garantáltan hozzáértő személy szállítja a választ, Ablonczy ugyanis történelem-francia szakon végzett az ELTE-n, ma a művelődéstörténeti tanszéken oktat, kutatásait Párizsban, Londonban és Berlinben végezte, a hamarosan véget érő tanévben a bloomingtoni Indiana University vendégtanára volt, a szakterülete pedig a két világháború közötti Magyarország története.

Az Európa Könyvkiadó a hétre ígérte új kiadásban Bram Stoker klasszikusát, a Drakulá-t. Harker, a fiatal angol ügyvéd azért utazik a Kárpátok közé, a hátborzongató várkastélyba, hogy nyélbe üsse Drakula London melletti ingatlanvásárlását. Nem is sejti, miféle szörnyűséget szabadít ezzel a világra: a vámpír gróf ebben a nyugati metropolisban akar újabb áldozatokat szedni, újabb – élőhalott – segítőtársakat toborozni. Miközben Harker a romos várban senyvedve tervezi reménytelennek tűnő menekülését, Drakula kísértethajója máris Anglia felé közeleg, ahol két ártatlan fiatal nő készül a boldog házaséletre. Az egyik éppen Mina, Harker menyasszonya… Barátaiknak, egy ifjú angol és egy idős holland orvosdoktornak, egy angol főnemesnek és egy amerikai kalandornak minden bátorságukra és leleményességükre szükségük lesz, hogy elháríthassák ezt a pokoli támadást.

A vérszívók kalandjaiért izguló olvasóknak a hétre egy másik könyv is jut ebben a témában, erről az Aposztróf Kiadó gondoskodik. Angeli Marina Vérkönny című könyvében Konstantin és Iris – a vámpír és az angyal – izgalmakban bővelkedő, romantikus története évszázadokon ível át, és életszerű betekintést nyújt történelmi korokba, kastélyok hálószobáiba. Miközben szárnyal a szerelem, elénk tárul a démoni világ rejtélyes mítosza, felsorakoztatva annak szereplőit – a vámpír törzsektől a szellemek világáig. A vámpírok társadalmának felépítményéhez az írónő a Római Birodalom államformáját vette alapul, a törzsek vámpírjai pedig kétségtelenül emberi karaktereket formálnak.
Irisz természetfeletti tulajdonságával képes befolyásolni a történéseket. Az izgalmas és fordulatos cselekmény szenvedélyes gondolatokat ébreszt az olvasóban.

Az Agave Könyveknek köszönhetően egy új, ízig-vérig magyar krimi kerül a héten a könyvesboltok polcára. Baráth Katalin roppant kreatív módon próbálkozott a regény kiadásával. Előbb csinált neki egy blogot, aminek sok olvasója lett, aztán magánkiadásban megjelentette a regényét párszáz példányban, majd nekiállt kiadót keresni. Valamikor az 1900-as évek elején az álmos kisvárosban, Ókanizsán Dávid Veronika, az emancipált, lassan vénlánynak számító eladókisasszony saját romantikus regényét írja munkahelyén, a könyvesboltban, amikor a lábai elé zuhan a városka bolondja, Vili – egy késsel a hátában. Zsebében egy kitépett lap, rajta egy Ady-vers: A fekete zongora. A békés kisváros élete természetesen fenekestül felfordul. A szerb rendőrkapitány és a városi orvos tapasztalatlan nyomozócsapatába bekönyörgi magát Veronika is, aki persze mindig mindent jobban és hamarabb tud, mint a hivatalos közegek. Az ügybe belekeveredik a plébános, a pincérlány, a kőművesmester, a rabbi, a kéjnő, az apáca és a zsidó kereskedő l – szinte mindenki, aki él és mozog. Veronka még Szegedre is elutazik, ahol magát Ady Endrét hallgatja meg egy felolvasóesten, közben pedig a hullák egyre csak szaporodnak. – Vajon sikerül Veronikának és társainak sikerül rájönni, ki lehet az agyafúrt gyilkos? Ki ússza meg élve a nyomozást, és mi köze a rejtélyes Ady-versnek az áldozatokhoz? És Veronika szívéhez melyik férfit sodorják közelebb az események: hűséges gyerekkori barátját vagy a nyomozni érkező, sármos és éles eszű huszártisztet?

Az igazságügyi thrillerek mesterének, John Grishamnek első novelláskötete, a Ford megyei történetek az Egyesült Államok hírhedt délvidékére, a Mississippi állambeli Ford megyébe kalauzolja el az olvasót. Oda, ahol a szerző első, Ha ölni kell című regénye játszódik, amellyel John Grisham megalapozta magának a világhírt. A novelláskötet a Magyar olvasókhoz aGeopen Könyvkiadó által juthat el. A kötetbe gyűjtött történetek hősei a legkülönfélébbek. Van köztük három derék fiatalember, akik azért indulnak útnak, hogy vért adjanak balesetet szenvedett barátjuknak. Egy kerekes székhez kötött asszony két idősebb fiával a siralomházba készül legkisebb gyerekéhez, aki az ítélet végrehajtására vár. Egy másik novella hőse a filléres gondokkal küszködő, lecsúszott, alkoholista ügyvéd, aki végre nagy lehetőségekhez jut, és megszabadulhatna egész addigi, nyomasztó életétől. A csöndes, visszahúzódó és szürke adatrögzítőről egyszer csak kiderül, hogy hihetetlen érzéke van a szerencsejátékhoz. A kisvárosi ügyvédnek számolnia kell azzal, hogy összetalálkozik egy régi tárgyalótermi ellenféllel, de milyen más, ha ez be is következik! A prominens család “fura fia” meghalni tér haza, de vajon kik között lel befogadókra? A clantoni szeretetotthon új gondozója pedig nem egészen olyan, amilyennek mutatja magát, és mindig kiszagolja, kiről mit érdemes tudni… Szellemes, fordulatos, felkavaró, megindító történetek remekül megrajzolt figurái mind, akikkel lehet azonosulni, vagy akiket el lehet utasítani.

A konspirációs thrillerek polcára a héten két könyv is berobban. Jeff Abbott Pokol c. könyvét az Ulpius-ház Könyvkiadó szállítja, ebben egy terrorszervezet készül az évszázad merényletére. Luke Dantry éjszakánként nevelőapja washingtoni agytrösztjének dolgozik: a monitor előtt ülve, névtelenül titkos terrorista hálózatok után kutat. A robbantással fenyegetők legtöbbször nem jelentenek valódi veszélyt, csupán kiábrándult elégedetlenkedők, így Luke nem is sejti mekkora veszélyben van. Egy nap azonban elrabolják és egy elhagyott házban magára hagyják. Hihetetlen száguldás kezdődik; a Luke által leleplezett terrorista szervezet ugyanis az évszázad leszámolására készül, a feltétlen bizalmat és az aljas árulást csak egy hajszál választja el egymástól, és a rejtély kulcsa a fiú múltjában keresendő…

A második thriller a Gold Book gondozásában kerül a magyar polcokra, ebben visszatér W.E.B. Griffin őrnagya, Charley Castillo. A Vadászat, az Elnök embere sorozat harmadik kötete ott folytatja, ahol A túsz véget ért. Két brutális gyilkosság és sok millió eltűnt dollár vezette el Castillót az uruguayi birtokra, ahol a férfit, akit keresett, a szeme láttára gyilkolják meg. Ki lehet a felbujtó? A legvalószínűbb válasz az, hogy valaki azok közül, akik az „olajért élelmet” botrányos ügyleteit irányítják – és akik bármire képesek, hogy üzelmeiket titokban tartsák. A tettesek épp elegendő nyomot hagytak ahhoz, hogy Castillo utánuk eredhessen, és az őrnagy az Egyesült Államok elnökétől kapott biankó felhatalmazással meg is tesz mindent, hogy eljusson ahhoz… nos, nem egészen ahhoz, akire számított. Jól kidolgozott karakterek, cselekményben gazdag, feszültséggel teli történet: Griffin ezúttal is a legjobbat nyújtja.

Persze a végére hagytam a legjobbat. Az olvasoterem.com titkos tippje erre a hétre a Partvonal Könyvkiadónál jelenik meg. John David California svéd származású író, az igazi neve Fredrick Colting. A Rozshegyező az első szépirodalmi munkája, de más műfajokban már kipróbálta magát: több rövidfilm-forgatókönyv és útirajz fűződik a nevéhez. Művét nem a Zabhegyező folytatásának, inkább az eredetivel párbeszédbe lépő, önálló írásnak tartja. Ennek ellenére a nemrég elhunyt Salinger 2009-ben plagizálás vádjával perbe fogta a svéd szerzőt, a könyvet pedig az USA-ban meghatározatlan időre betiltották. Colting ügyvédei a manhattani bírósághoz intézett feljegyzésben tisztázták, hogy a Rozshegyező nem egy engedély nélküli fejleményregénye a Zabhegyezőnek, hanem kommentár, egy paródia és egy irodalmi kritika Salinger és a főszereplő Claufield fölött. A betiltás persze – amint az várható volt – csak jót tett a könyvnek. Figyelemfelkeltésnek a svéd szerző sem kérhetett volna nagyszerűbb dolgot. A Rozshegyező főszereplője Mr. C, azaz a 76 éves Holden Claufield. Egy öregek otthonában ébred fel azzal a zavaró késztetéssel, hogy meneküljön jelen helyzetéből. Felszáll egy buszra, és érdekes utazásra indul New York utcáin. Nagy amerikai antihősként való fellépése után 60 évvel Mr. C ismét egy könyv lapjain találja magát, és fogalma sincs, miért történik vele mindez.


Vidd hírét!
  •  
  •  
  •