Tegnap Zürichben, a múlt héten pedig Tel Avivban is felbontottak néhány megőrzésre helyezett széfet Talia Koppelman izraeli bíró utasítására. A dobozokban Franz Kafka kéziratai, levelei és vázlatai vannak, az író örökségéért pedig várhatóan hosszasan elhúzódó jogi vita indul a közeljövőben. Az eredeti iratok értékét pár százezer angol fontra becsülik. A széfek felnyitása zárt ajtók mögött zajlott, de azt suttogják, hogy az előkerült kéziratok igazi irodalmi gyöngyszemeknek számítanak, és köztük lehet – többek között – az eredeti Levél Apámhoz is.
Az eredeti Kafka iratokért az egyik oldalon a Hoffe-nővérek és a német irodalmi archívum képviselői, a másik oldalon Izrael és az Izraeli Állami Könyvtár fog küzdeni. Kafka 1924-ben halt meg tuberkulózisban, utolsó levelében arra kérte barátját, Max Brodot, hogy mindent égessen el, amit hátrahagyott, és semmi se jelenjen meg nyomtatásban. Brod nem teljesítette az író utolsó kívánságát, így menekült meg többek között A per, A kastély és az Amerika is. Brod 1939-ben hagyta el prágai otthonát, amikor a nácik már felbukkantak az akkori csehszlovák fővárosban is. Csak egy bőröndöt vitt magával, ebben vitte el Prágából Kafka írásait is. Max Brod Izraelbe költözött és új életet kezdett, később A kastély és az Amerika eredeti kéziratait az Oxfordi Egyetemnek ajándékozta, de A per eredetijét megtartotta magának. Az 1956-as szuezi konfliktus kirobbanásakor Brod a kéziratok egy részét a biztonság kedvéért egy svájci bankba helyezte megőrzésre, a többit Tel Avivban tartotta. Felesége halálát követően Brod a titkárnőjével, Esther Hoffe-vel folytatott viszonyt, 1968-as halála előtt írt végrendelete képezi a mostani vita tárgyát.
Úgy tűnik, hogy Esther az évek során túladott néhány kéziraton, de a nagy részét megtartotta és nem volt hajlandó azokat átadni az izraeli hatóságoknak. Egy alkalommal még le is tartoztatták, amikor felmerült a gyanúja annak, hogy valamit ki akar csempészni az országból. 2007-es halála után Kafka kéziratait két lányára, Eve Hoffere és Ruth Wislerre hagyta. A lányok a kéziratok egy részét eladták, így került például A per a német irodalmi archívumba.
Meir Heller, az Izraeli Nemzeti Könyvtár ügyvédje azt mondja, hogy a dokumentumok Izraelt illetik; a nyilatkozatokhoz korábban már csatlakozott a zsidó állam miniszterelnöki hivatala is: ők arra hivatkoznak, hogy a dokumentumok „értékesek lehetnek a zsidó nép és állam történetének szempontjából”. Izrael szerint Brod végakarata úgy szól, hogy a kéziratok a halála után kerüljenek egy izraeli intézményhez. Heller azt szeretné, ha Kafka kéziratai Izraelben lennének kiállítva, és minden állampolgár hozzáférhetne. A Hoffe család azt állítja, hogy az izraeli állam a személyes jogaikat tiporja sárba és semmibe veszi egy elhunyt ember végakaratát. A két nővér kihangsúlyozta, hogy Kafka sosem élt a mai Izrael területén (noha szólt arról, hogy szeretne), és Izraelben a mai napig még egy utcát sem neveztek el a zsidó származású íróról.