A Manó Könyvek Kiadó október 28-án, szerdán tartotta a budapesti Tranzit Art Caféban Varró Dániel legújabb könyvének bemutatóját. Hónap végi beharangozónkat mi is ezzel a könyvvel, az Akinek a lába hatos c. kötettel indítjuk. Varró Dániel korunk sztárköltője. Költői vénáját és formaérzékét számos rangos pályatársa és mérvadó kritikusok is méltatták. Írt már verset felnőtteknek, kamaszoknak, kisgyerekeknek – ám kisgyerekes szülőknek még soha. Most eljött ennek is az ideje. Saját tapasztalatait sűríti ezekbe a vicces kis mondókákba, hiszen Misi fia alig múlt egy éves. A versek közt van altató (többféle is, az egyik arra az esetre, amikor az apuka már nagyon ideges), öltözető, büfiztető, pelenkázó és fürdető. Minden szülő felszabadultan kacagva fogja olvasni ezt a szépen illusztrált könyvet, mert Varró Dani mindennapi örömeiket énekli meg, a tőle megszokott tréfás, finom eleganciával.
A Cartaphilus Könyvkiadó egy romantikus regénnyel örvendezteti meg a műfaj rajongóit. Két évtized, két szerelmes, egy nap – így hangzik az Egy nap mottója, mely frappánsan vázolja fel a könnyed, mégis színvonalas románcairól már korábban is ismert David Nicholls új sikerkönyvének tartalmát. Emma és Dexter története egyetemi ismeretségükkel kezdődik. Az egymást eleinte csak kerülgető fiatalok a diplomaosztó buli után kalandos éjszakát töltenek együtt. Ám a sors úgy hozza, hogy noha jó barátok maradnak, az útjaik elválnak: Emma munkát keres, a jómódú családból származó Dexter pedig utazgatni kezd. Szerelmek, konfliktusok, félreértések és tragédiák szálainak bonyolult szövevénye bontakozik ki az olvasó előtt, ahogy évről évre követi a fiú és a lány életének eseményeit. – A kritikusok és az olvasók egybehangzó véleménye szerint a legeredetibb és legjobb szórakoztató szerelmes regény a Bridget Jones naplója óta.
Szomorú vasárnap címmel már több kötet is napvilágot látott, egy közülük Karinthy Frigyes nevével éppen 2010-ben, ebben a szerző legjobb állatokról, gyerekekről, művészetekről szóló írásait olvashatjuk, és Müller Péter is írt korábban Szomorú vasárnap cím alatt éppen Seress Rezsőről, a dal szerzőjéről. Nick Barkow regénye azonban most jelenik meg először magyarul, a magyar olvasóközönséget az első fordítással a Vox Nova Kiadó örvendezteti meg. Seress Rezső „Szomorú vasárnap” című szerzeménye 1935-ben egy zuglói étteremben született. A mű világszerte „az öngyilkosok himnusza”-ként vált ismertté: több száz ember búcsúzott ezzel a dallal az élettől. Nick Barkow regényében egy zsidó étteremtulajdonos, egy zeneszerző és egy német vezérőrnagy történetén keresztül mesél a dal titkáról: árulásról, emberi tartásról és a háború előtti Budapestről. Ez az alkotás szolgált Rolf Schübel Szomorú vasárnap című, világszerte nagy sikert aratott filmjének alapjául.
Ljudmila Ulickaja, a népszerű orosz írónő életmű-sorozatát egy novelláskötettel, az Elsők és utolsókkal folytatja a Magvető Könyvkiadó. Aki ismeri és szereti Ljudmila Ulickaja regényeit, válogatott elbeszélései kötetében is megtalálja mindazt, ami a világhírű orosz írónő művészi világát jellemzi: a fordulatos, helyenként bizarr cselekményt, a meghökkentő egyéni sorsokat, a szövevényes családi viszonyokat, a csipkeszerűen míves környezetábrázolást, a finom irodalmi és kultúratörténeti párhuzamokat. Az elbeszélések hősei átfogják az egész orosz társadalmat a félkegyelmű koldustól a társadalmi kiváltságokat élvező, magasan kvalifikált értelmiségiig, a világra eszmélő kisgyerektől a haldokló aggastyánig, az apácalelkületű elvált nőtől a szenvedélyes szerelemre vágyó, magányos homoszexuálisig. A történetek együttérzést váltanak ki vagy ironikusak, könnyeket fakasztanak vagy nevetésre ingerelnek, de sosem akarják megmondani az „igazságot”: a szerző az értelmezést az olvasóra bízza. Ljudmila Ulickaja, a „szoknyás Csehov”, a csak rá jellemző stílusával, egyéni látásmódjával egyetemessége mellett a kisprózájában is a legnemesebb orosz irodalmi hagyományok folytatója.
A Showder Klubból ismert (és általam legnagyobb tartott) humorista, Kovács András Péter egy regénnyel is bemutatkozik a magyar közönség előtt. A Multigáz az Ulpius-ház Könyvkiadó gondozásában jelenik meg. Topor János egy briliáns szélhámos, akit egy közepes képességű behajtó üldöz. Csete Máté egy üldözési mániás, gyanakvó kispolgár, akit ugyebár mindenki üldöz. Új munkahelyük, a Hálózat pedig egy telekommunikációs cégnek álcázott, országos átverés, amely még a saját dolgozóit is az orruknál fogva vezeti: Zarvant, az iráni származású, meleg marketingigazgatót, és Esztit, a trágár, de jólelkű ügyfélkapcsolati vezetőt. Mire Topor és Csete rájönnek arra, hogy nemcsak a cég mottója, de a működése is multigáz, a főbűnösök máris a nyakukba varrtak mindent. Két napjuk marad, hogy tisztázzák magukat, lerántsák a leplet az igazi rosszfiúkról, kifizessék Topor behajtóját, és megszerezzék Csetének Eszti szívét. KAP első regénye egy elmés krimi-komédia, amely hiteles és szórakoztató képet ad szolgáltatókról és ügyfelekről, multikról és ügyeskedőkről; azokról, akik manapság hajtják a munkát, és azokról is, akik nagy ívben elkerülik.
Dan Simmons nagysikerű Hyperion-sorozatának első kötetével örvendezteti meg a sci-fi rajongóit az Agave Kiadó. A Hyperin új fordításban jelenik meg éppen a napokban. Az Agave Kiadó a Hugo-díjas könyv következő köteteit is ígéri. Az első kötetnek a főszereplői egy pap, egy katona, egy költő, egy tudós, egy nyomozó, egy templomos kapitány és egy diplomata. Hét ember, hét teljesen eltérő életút. S ami közös bennük: a Hyperion.
A 29. században az emberiség uralma galaxisokra terjed ki, polgárai gyarmatbolygók százait népesítik be. A Hegemóniát azonban külső és belső veszélyek is fenyegetik: küszöbön áll a háború a barbár számkivetettekkel, miközben az emberi civilizáció életét segítő, kiismerhetetlen MI-k rejtélyes terveket kovácsolnak. A pattanásig feszült helyzetben hét zarándok indul útnak egy peremvidéki bolygó, a Hyperion felé. Úticéljuk a téridő törvényeinek fittyet hányó, legendás Időkripták, és a félistenként tisztelt, rettegett gyilkológép, a Shrike. Heten vágnak neki az útnak, ám közülük csak egy élheti túl a zarándoklatot. Annak viszont teljesülhet leghőbb kívánsága.
Az Alexandra Kiadó folytatja a 2010-ben elkezdett Derek Strange és Terry Quinn sorozatot. A két ex-zsaru George Pelecanos amerikai író hősei, a nyomozópárost a magyar olvasók az idén ismerhették meg a Feketén-fehéren c. könyvben. A pokol tornácán a sorozat második kötete. Derek Strange és Terry Quinn nyomozópáros ezúttal azt a megbízást kapja, hogy kutasson fel egy tizennégy éves kamaszlányt, aki elszökött otthonról. Strange és Quinn hamar rájön, hogy a lány prostituáltként dolgozik Washingtonban, a mentőakció azonban már komoly fejtörést okoz számukra. A két egykori zsaru azt hiszi, jól ismerik az őket körülvevő világot, ám semmi sem készítheti fel őket Worldwide Wilsonra, akinek beleköpnek a levesébe, s aki ezért szörnyű bosszút forral. – George P. Pelecanos regényei nem pusztán az izgalmas krimiszál miatt érdemelnek figyelmet, hanem azért is, mert pontos képet adnak az amerikai nagyváros, Washington pokláról. A szerző ezúttal azoknak a hátrányos helyzetű fekete gyerekeknek a sorsán keresztül mutatja be a világ sötét oldalát, akik többet érdemelnének az élettől, de nem emelkedhetnek ki a bűnnel fertőzött gettó szennyéből.
A Nyitott Könyvműhely Kiadó a hónap végére két Eve Ensler-kötet megjelenését is beprogramozta, ezek közül az egyik A vagina monológok című botránykönyv vágatlan változata. Ez a könyv a női szexualitás összetettségének és titokzatosságának a himnusza. Megrendítő és vidám utazás a végső határig, a legutolsó tiltott területre. A kötetben, amely már az egész világot felforgatta, Eve Ensler valódi nők történeteit gyűjtötte össze intimitásról, kiszolgáltatottságról és a szexualitás felfedezéséről. A szerző szellemes, tabukat nem ismerő remekművében a nők legtitkosabb fantáziáit és legrejtettebb félelmeit fogalmazza meg. Aki elolvassa, garantáltan nem fog többé ugyanúgy gondolni a szexre vagy a női testre, mint azelőtt.
Az olvasóterem tutitippjét, mint mindig, most is a végére hagytam. Ez a másik Eve Ensler-könyv, az Érző lelkek; ebben olyan
kitalált történeteket találunk, amelyeket a világ különböző pontjain élő nők élete inspirált. Az elbeszélők, akik a legkülönbözőbb témákról és érzelmekről mesélnek, mind érzékeny, okos, vad, fantáziadús, életteli nők. Manapság azonban gyakran szembesülnek azzal a társadalmi elvárással, hogy ne legyenek se túl okosak, se túl érzékenyek, hogy uralkodjanak az ösztöneiken, az indulataikon, hogy fojtsák el a vágyaikat, és engedelmeskedjenek a szabályoknak. Ensler nőalakjai között feltűnik egy amerikai középiskolás, aki nem tudja, hogyan birkózzon meg a rá nehezedő nyomással; egy anorexiás blogger, aki egyre kevesebbet és kevesebbet eszik; egy kenyai lány, aki nem hajlandó alávetni magát a genitális csonkításnak; egy alig 15 éves bolgár utcalány; egy kínai munkáslány, aki Barbie-kat gyárt; egy terhes lány, aki nem tudja eldönteni, megtartsa-e a kisbabáját. A történetekből kiderül: a lányok és az asszonyok a világon mindenütt ugyanazokkal a problémákkal, vágyakkal, fájdalmakkal, örömökkel, szenvedésekkel találkoznak.