Roberto Saviano: Gomorra

Írta : Roberto Saviano
Eredeti cím : Gomorra
Eredeti kiadás : 2006
Magyar cím : Gomorra
Fordította : Bíró Júlia
Kiadó : Partvonal Könyvkiadó
Recenzált kiadás éve : 2007
Terjedelme (oldalszám) : 349
100
Vidd hírét!
  •  
  •  
  •  

Roberto Saviano a Camorra birodalmában, Nápolyban született. Ott járt egyetemre, ott nőtt fel. Egy olyan vidék a szülőföldje, amelyet jobbnak tart letagadni (de legalább elhallgatni), bármerre utazzon Olaszországban vagy Európában. „Már a város nevének említése is elég ahhoz, hogy utána ne kelljen válaszolni semmilyen kérdésre. Nápoly az a hely, ahol a rossz az összes rosszat, a jó pedig magát a jóságot jelenti.” Az a hely, ahol elég, ha csak abban az utcában laksz, ahol dúl a háború a klánok között, és máris okot szolgáltattál arra, hogy golyót eresszenek a fejedbe. Az a hely, ahol senki nem kérdez fölöslegesen, soha nincs szemtanú, és az emberek már a pislogásokból is értik egymást. Ismered a régi mondást? Nápolyt látni és meghalni. A Gomorra után már nem is biztos, hogy akarod látni.


Saviano gyerekkora óta ismeri a Rendszert, azaz a Camorrát. Ő már rég benne van a mélyvízben. A könyvet is így kezdi: nincs bevezető, nincs történelmi felvezetés, egyből belecsap a közepébe. Ennek ellenére a könyv felépítése logikus és követhető. A nápolyi kikötővel kezdi: itt ér partot a Kínából érkező áru. A Camorra felügyeli a kikötőt, rajta vannak a kirakodás minden fázisán. Szinte csak és kizárólag Kínából érkezik ide áru, évente 1,6 millió tonnányi, és 60%-a megkerüli a vámvizsgálatot. Kb. 50 ezer alkalommal fordul elő okirat-hamisítás a vámolás során, ez félévente 200 millió euróval rövidíti meg az államot. A klánokat nem ennyivel gazdagítja, hanem ennek a sokszorosával. Az ipar minden területét ellenőrzik: a textiliparban félelmetes méreteket öltött a Camorra hatalma; az építőiparban minden pályázatot ők nyernek meg (1995-ben végzett vizsgálatok kimutatták, hogy a Nápoly és Róma közötti gyorsvasút megépítésére kiírt tender nyertes nagyvállalatai a Zagaria család vállalkozásaival kötöttek szerződést, vagy olyan építőipari cégekkel, amelyek a casalei klánhoz tartoztak); a tisztaságért (avagy helyesebben, ahogy azt az esti Híradóból is tudjuk: az otthagyott szemétért) is a Camorra vállalkozásai felelnek, hiszen a nápolyi körzetben található tizennyolc köztisztasági vállalat közül tizenöt közvetlenül a klánok irányítása alatt áll. És akkor még nem is említettem a legjövedelmezőbb ágazatokat: a fegyver- és kábítószercsempészést.

A kelet-európai kommunista rezsimek bukását követően a Camorra rátette a kezét a szovjet hatalom alól felszabadult országok fegyverarzenáljára. Saviano külön fejezetet szentel az egyik leggyakoribb gyilkos eszköznek, a Kalasnyikovnak. Egy másik fejezetben a secondiglianói véres klán-háborút eleveníti fel, a sok név felvonultatása idegesítő lehet, a szerző azonban nem azt szeretné, ha mindegyiket megjegyeznénk – ezzel szemlélteti azt a mérhetetlen emberi áldozatot, amit két rivális klán összecsapása okoz. Külön fejezetekben mutatja be: a nők szerepét a Camorra életében; a Skóciáig kiterjeszkedett Rendszer csápjait; a szemétbiznisz rejtett titkait; Don Peppino Diana esetével pedig azt szemlélteti, hogy mennyire szélmalomharc a Rendszer elleni fellépés.

A szemétszállítás egyébként óriási hasznot hoz a klánok konyhájára. Illegális megállapodásokat kötnek az ország minden pontján a nagy ipari parkokkal, és fizettség fejében eltüntetik a veszélyes hulladékokat, az újrahasznosításra alkalmas szemetet, a gyárak mérgező melléktermékeit. Mindenki jól jár: a gyárak, az ipari telepek a saját költségükön kellene a hulladékot az ebből a célból kijelölt helyre szállítaniuk. Helyette félárat fizetnek a Camorrának, az pedig szétszórja a szemetet délen. Nápoly közelében, a Giugliano-Villaricca-Qualiano háromszögben harminckilenc szeméttelep van, közülük huszonhétben különösen veszélyes hulladékot tárolnak. A szeméttelepek felgyújtását cigányokra bízzák, a terjengő füst és a korom beszennyezi a környéket. Korábban innen gyümölcsöt exportáltak Skandináviába. Ma az emberek eladják a telkeiket és elmenekülnek onnan. A Camorra pedig olcsón jut hozzá egyre több földhöz, ahol egyre több hulladékot és szemetet terít szét.

Ez Nápoly, ez a valóság. A Partvonal Kiadó gondozásában megjelent könyv nem használ a dél-olaszországi turizmusnak. Nem használt a klánoknak sem. Roberto Saviano több halálos fenyegetést kapott, Olaszország belügyminisztere személyesen gondoskodott arról, hogy állandó őrizetet kapjon. Az őszintesége és a Camorra birodalmát leleplező írása miatt 2008 karácsonya előtt bombával akarták megölni a Róma-Nápoly autópályán.


Vidd hírét!
  •  
  •  
  •