Dennis Lehane könyvei jó alapanyagot biztosítanak, ha ehhez egy Oscar-díjas rendezőt is társítunk, garantált a kasszasiker. A Nicholas Sparks és Stephenie Meyer könyveiből készített filmek nem fognak versenybe szállni Tim Burtonnel és az Alice Csodaországbannal, de a saját célcsoportjukban azok is igen népszerűek voltak. Megnéztük, hogy melyek voltak a 2010-es év legnagyobb adaptációi.
Az utolsó dal
A könyvet 2009-ben írta Nicholas Sparks, nálunk 2010-ben jelent meg a General Press Kiadó gondozásában. Két ember megható történetét hozza közel hozzánk: egy lányét és egy apáét. A lány regénye kamaszkori lázadásról, barátságról, az első szerelem öröméről és fájdalmáról, az apáé egy házasság kudarcáról, a gyerekek iránti feltétlen szeretetről szól. Az elvált Steve a nyári szünidőt gyermekeivel tölti tengerparti szülővárosában. Jonah, a kisfia boldog, hogy újra együtt lehetnek, de Ronnie, a nagylány, aki három éve nem áll szóba apjával, megbántottnak és csalódottnak érzi magát
a kényszerű utazás miatt. Apja embersége, a kettejüket összekötő zenei tehetség, egy dal és egy titok segíti őket abban, hogy újra egymásra találhassanak. A megrázó történetet baljós sejtelmek és közössé váló álmok alakítják.
A filmet 2010 márciusában mutatták be a tengerentúlon, nálunk a nyár elején volt a mozipremier. Julie Anne Robinson rendezte, a filmben Miley Cyrus, Liam Hemsworth és Bobby Coleman kaptak főszerepet. Azt már kevesen tudják, hogy a film ötlete valójában hamarabb volt – igaz a filmhez is maga Sparks írta a sztorit. Egy forgatókönyvvel kezdődött, ezt direkt Miley Cyrusra,a a Hannah Montana sztárjára írta a szerző, aztán a forgatókönyvből írta meg a regényt is, ami végül még a film előtt megjelent.
Viharsziget
A könyv 2003-ban jelent meg angolul, a magyar kiadásra az Agave vállalkozott, sőt, a filmsiker után még egyszer kiadták. 1954 nyarán Teddy Daniels szövetségi rendőrbíró és újonnan kinevezett társa, Chuck Aule megérkezik a Viharszigetre, melyen egyedül az Ashecliffe Elmegyógyintézet áll. Feladatuk, hogy nyomára bukkanjanak az egyik ápoltnak, aki egykor szörnyű bűnöket követett el, és most titokzatos módon tűnt el a bezárt cellájából. A rejtélyek és a megválaszolandó kérdések azonban egyre sokasodnak. Hogyan szökhetett meg valaki a zárkájából, és hol rejtőzhetett el a kietlen szigeten? Ki hagyja hátra a titokzatos üzeneteket a nyomozóknak? Mi történik valójában a hírhedt C Részlegben? Miért veszi körül az üresnek tűnő világítótornyot elektromos kerítés, és mit keresnek ott őrök? Minél közelebb kerülnek a nyomozók a titokhoz, annál inkább úgy érzik, a megoldás folyamatosan kicsúszik a kezeik közül. Vajon csak képzelik, vagy tényleg mindenki az őrületbe akarja kergetni őket? 
Teddy Daniels egyre elszántabban keresi a megoldást, de minduntalan falakba, nyomasztó titkokba és hazugságokba ütközik. A végső igazságért pedig talán mindent fel kell áldoznia.
A film világpremierje ez év februárjában volt, Magyarországon márciusban mutatták be. A filmet már a premier előtt az év egyik nagy durranásának tartották, és minden adott volt ahhoz, hogy tényleg nagyot szóljon. Először is a regény maga, hiszen jó alapanyagból nem nehéz jót gyúrni. Aztán meg újra együtt dolgozott a nyerő páros, immár a negyedik alkalommal: a rendezésért Martin Scorsese felelt, a főszerepet Leonardo DiCapriora osztották. Scorsesenek ez lett a legnagyobb kasszasikere egyébként. A nyitóhétvégén 40,2 millió amerikai dollárt kaszált, ennyit még nem keresett a rendező egyetlen filmjével sem az első hétvégén. A teljes bevétel világszerte meghaladta a 293 milliót, ez is csúcsdöntés volt Scorsese karrierjében.
Alice Csodaországban
A könyvet először 1865-ben adták ki, azóta rengeteg kiadást megélt már magyarul is. 2010-ben a Ciceró Könyvstúdió gondozásában látott napvilágot, éppen a legújabb adaptáció apropóján. Több, mint 125 nyelvre fordították le, számtalanszor feldolgozátk TV-ben, színpadon és mozivásznon egyaránt. Lewis Carroll, a múlt században élt oxfordi matematika professzor angolszász humorral megírt alkotása, meseregénye a korabeli Anglia torzképe. Képtelen helyzetek, csodás cselekmények fűzére a történet, melynek ifjú főszereplője álomként éli át a kalandokat, ahol még az állatok is emb
erként viselkednek, cselekszenek.
A 2010-es film premierje márciusban volt, az új adaptációt Tim Burton rendezte, a főszerepeket Mia Wasikowskara és Johnny Deppre osztották. Wasikowska olyan színésznőket utasított maga mögé a szereplőválogatáson, mint Amanda Seyfried (Mamma Mia) vagy Lindsay Lohan. Burton szerint a komolysága győzte meg arról, hogy ő a legalkalmasabb Alice szerepére. Korábban Anne Hathaway is szóba került, de a színésznő nem vállalta a szerepet, mondván: hasonló szerepet már rengetegszer játszott. Ez volt az első olyan Tim Burton-film, amelynek amerikai bevételei meghaladták a 300 milliót. Világszerte is sokat kaszált: a bevétel meghaladta az 1 milliárd amerikai dollárt, ezzel minden idők hatodik legtöbbet kaszáló filmje.
Tolvajok városa
Chuck Hogan regénye, a Prince of Thieves 2004-ben jelent meg angolul, Hammet-díjat is kapott érte. Négy maszkos férfi – tolvajok, riválisok és barátok Charlestown kemény utcáiról – fegyverrel rabolnak ki egy bostoni bankot. Claire Keesey bankigazgató túszul ejtése és a páncélterem kipucolása még könnyű volt. De az életét a bűnözésre feltevő Doug MacRay azzal nem számolhatott, hogy beleszeret Claire-be. Amikor immár maszk és fegyver nélkül megkeresi a nőt, a kölcsönös vonzalom tagadhatatlan. Miközben egy konok FBI ügynök lohol a sarkában, Doug egy zavaros és veszélyes munka nélküli életről ábrándozik – egy olyan életről, ami Claire körül forog. Mielőtt azonban az álma megvalósulhatna, Dougnak és csapatának lehetősége nyílik kirabolni Boston nevezetes baseballstadionját, a Fenway Parkot. Kockázatos, mégis ellenállhatatlan lehetőség: ez lenne a tökéletes meló, amivel véget vethetne bűnözői karrierjének, és új életet kezdhetne. Csakhogy, mint hamarosan kiderül, Claire nyomába szegődni talán mindennél
veszélyesebb. A fergeteges befejezés felé vágtató Tolvajok hercege a rablás minden formáját felsorakoztató nyers mese – egyben a bűn, a szerelem, az ambíció és az álmok felejthetetlen Odüsszeiája.
A film 2010 szeptemberében került az amerikai mozikba, idehaza október 21-én volt a premiervetítés. A filmet Ben Afleck rendezte, a főszerepet is ő játssza. Afleck a filmet eredetileg 4 órásra készítette, de hamar rájött, hogy ennyit senki nem fog kibírni a mozikban. Három nap alatt lerövidítette a történetet 2 óra 50 percre, de a stúdió és a producerek ezt is túl hosszúnak találták. Egy következő vágással született meg a végleges 2 óra 10 perces verzió. A készítők azt ígérték, hogy a DVD-n és a BluRay-en a vágatlan változat (vagy a kivágott rész) is szerepelni fog. Ben Afleck szerint a négy órás változat sokkal inkább hű maradt a könyvhöz, mint a végleges, bágott verzió.
Napfogyatkozás
A könyvet nem csak a tinik várták úgy, mint a megváltást. A Twilight-saga harmadik kötetében Seattle-t rejtélyes gyilkosságsorozat tartja rettegésben, és egy gonosz vámpír még mindig nem adta föl, hogy bosszút álljon Bellán. A lányt továbbra is minden oldalról veszély környékezi. És mintha ez nem lenne elég, kénytelen választani Edward iránt érzett szerelme és Jacobbal való barátsága között – és közben tudja, ennek a döntésnek az lehet a következménye, hogy újra lángra l
obban az ősi ellenségeskedés a vámpírok és a vérfarkasok között. Miközben vészesen közeledik az érettségi időpontja, Bellára még egy további döntés is vár: választania kell élet és halál között. De vajon melyik melyik?
A film világszerte július elsején került a mozikba. A harmadikat egy harmadik rendező rendezte, David Slade, de az előkészületek alatt Paul Weitz és Drew Barrymore neve is felmerült. Kristen Stewart, a Bellát alakító színésznő a forgatások idejére levágatta a haját, így a filmben egy parókát visel. Ez valószínű elkerülte a rajongók figyelmét, ahogy az is, hogy Robert Pattinson ezúttal nem engedte, hogy a szemöldökét legyantázzák, mint ahogyan azt az előző részeknél tették.