Olvasd el a mozi előtt – 1. rész

Vidd hírét!
  •  
  •  

Az egyik ígéretes produkció Robert Ludlum egy 1977-es regényének feldolgozása lesz, amelyben a főszereplő egy igencsak külnös kérdésre keresi a választ: hogyan ért véget J. Edgar Hoover élete? Természetes halállal halt meg, vagy gyilkosság történt? Valóban fenyegető veszélyt jelentenének Amerikára nézve az egykori FBI-főnök botrányokkal teletűzdelt, magánjellegű feljegyzései? Egy magas beosztású, befolyásos emberekből álló titkos csoport, az Inver Brass tagjai mindenesetre így látják. Elhatározzák, hogy eltűntetnek minden nyomot és tanút, rövid úton, csendben, ügyelve a látszatra. Az egyetlen akadály Peter Chancellor, a sikeres regényíró, aki olyan információk birtokába jut, amelyek mellett minden korábbi regénye ártatlan tündérmesének tűnik. Halálos versenyfutás indul meg az író és a titkos szervezetek között. Erőszak, terror, rettegés övezi párharcukat, melynek végén csupán egyetlen vészterhes dokumentum marad sértetlen: a Chancellor kézirat. A Chancellor kéziratot Marc Forster rendezi. A Quantum csendje és az Én, Pán Péter rendezője Leonardo DiCaprióra bízta legújabb filmjének főszerepét, aki egyben a producere is lesz a készülő akciómozinak. A könyv Magyarországon már két kiadást is megért, legutóbb az I.P.C. Könyvek sorozatban jelent meg 2005-ben.


Charlotte Brontë klasszikusa, a Jane Eyre ismét a mozikba kerül 2011-ben. Az amerikai premier a tervek szerint március 11-én lesz, a magyar bemutatóról egyelőre nincs információnk. A 19. századi angol regényíró könyvét számtalanszor feldolgozták már, az első filmadaptáció még a némafilmek korában, 1915-ben készült, de játszották már színdarabként, musicalként, rádiójétékként is. A legújabb moziváltozatot Cary Fukunaga rendezi, a film Mia Wasikowska és Michael Fassbender főszereplésével készül. Az árván maradt Jane Eyre-t szívtelen nagynénje neveli, ám egyre súlyosabb ellentéteik miatt a néni végül árvaházba adja a kislányt. Jane-ből művelt, kedves modorú kisasszony lesz, és ennek köszönhetően sikerül tanítónőként elhelyezkednie egy jómódú különc kastélyában, Thornfield Hall-ban. Miközben az úr, Mr. Rochester szeleburdi gyámleányát pallérozza, tiszta szerelem ébred benne gazdája iránt, és legnagyobb örömére érzelmei nem maradnak viszonzatlanok. Ám a kastély és a férfi sötét titka váratlan akadályt állít boldogságuk elé. Mind Jane-nek, mind Rochesternek súlyos megpróbáltatásokon kell átesnie, míg kiderül, vajon lehet-e reményük a megalkuvás nélküli beteljesedésre. A könyv magyarul legutóbb az Ulpius-ház Kiadó gondozásában jelent meg 2007-ben.

A Beastly bemutatóját eredetileg 2010-re tervezték, de csúszott a produkció, így az merikai premier várhatóan márciusban lesz, a magyar mozikba pedig a tervek szerint július 7-én kerül a film. A könyv Magyarországon ezúttal megelőzte a filmet: Alex Flinn regénye decemberben jelent meg a Könyvmolyképző Kiadónál. Kyle Kingson szinte tökéletes fiatal srác: jól néz ki, intelligens, sportos és nagy lehetőségek előtt áll. Mindezek mellé azonban kegyetlen és erőszakos, előszeretettel bántalmazza és alázza meg csúnyább és esetlenebb társait. Amikor egy osztálytársnőjét, Kendrát meghívja az iskolabálba, és ott mindenki előtt leégeti, Kenda bosszút fogad ellene, és egy varázslatot bocsát rá, Kyle külseje rettenetes változáson megy át, arca és teste immár inkább hasonlít szörnyetegre mint emberi lényre. Amikor felismerhetetlen külsejével a lányhoz rohan segítségéről, az elárulja neki, hogy egyetlen esélye van kiszabadulni az átok alól: ha valaki így, ebben a formában is beleszeret.

Robert Pattinsont végre más szerepben is láthatják a rajongói 2011-ben, ez Francis Lawrence rendezésében a Vizet az elefántnak c. film lesz. A mozi Sara Gruen azonos című regénye alapján készül, a világpremierre valamikor áprilisben kerül sor. A könyv a Könyvmolyképző Kiadónak köszönhetően került a magyar olvasóközönség kezébe még 2007-ben. – Bár nem szívesen beszél emlékeiről, ezek makacsul megülik a kilencvenegynéhány éves Jacob Jankowski elméjét. Emlékek saját fiatalkoráról, amikor a sors egy roskatag vonatra vetette, melyen a Benzini testvérek világhíres cirkusza bolyongott Amerikában. Emlékek egy olyan világról, amelyet szörnyszülöttek és bohócok népesítettek be, amely tele volt csodákkal, dühvel, szenvedéssel és szenvedéllyel; egy világról, amelynek megvannak a maga logikátlan szabályai, sajátos életformája, s ahol a halál is a maga módján kopogtat. A cirkusz világa ez, amely Jacob Jankowski számára egyszerre jelentett megváltást és pokoljárást. Jacob azért került be ebbe a világba, mert elhagyta a szerencséje. Árván és egyetlen garas nélkül nem tudta, mihez kezdjen, mígnem rá nem talált erre a gőzerővel hajtott „bolondok hajójára” a nagy gazdasági világválság idején.

2011 egyik legnagyobb filmsikere lehet a Tate Taylor rendezésében készülő The Help – az azonos című Kathryn Stockett-regény adaptációja. A könyv az elmúlt évek egyik legnagyobb könyvsikere volt a nemzetközi porondon, amiről mi is többször írtunk; magyarra 2010-ben fordították le, az Európa Kiadó gondozásában jelent meg. A regény a hatvanas évek elejére, Jacksonba, az amerikai Dél egy tipikus kisvárosába varázsol bennünket. Látszólag olyan világ ez, ahol soha nem fog megváltozni semmi – a fehérek úgy érzik, a világ örök rendje a szegregáció, a feketék pedig álmukban sem mernék elmondani igazi érzéseiket (hiszen aki mégis elmondja, azt rögtön elbocsátják, s szerencséje van, ha nem ölik meg aztán). Közben persze már elkezdődött a fekete polgárjogi mozgalom, s amit Martin Luther King mond, s ami közben szép lassan történik az országban (a szegregáció fokozatos, nagyon lassú enyhülése), az mégiscsak eljut a kisvárosba. Skeeternek, egy fehér lánynak, aki épp visszajött az egyetemről, és író akar lenni, az az ötlete támad, hogy a cselédekről kellene könyvet írni, pontosabban egy interjúkötetet: a fekete nők először kapnának lehetőséget, hogy ők maguk mondják el, milyen a fehéreknek dolgozni, hogy bánnak velük, mik a fájdalmaik, örömeik. Skeetert eleinte csak naiv, gyerekes becsvágy fűti, hogy valami olyat írjon, ami megjelenhet. De a közös munka révén a néger cselédeket megismerve, s részt vállalva sorsukból, sőt életét kockáztatva értük – hiszen Jacksonban veszélyes, sőt életveszélyes vállalkozás egy ilyen könyv kiadása -, a fiatal lány a jó ügy mellett kiállni kész, bátor felnőtté válik.


Vidd hírét!
  •  
  •