Az Európa Kiadó több sikerkönyvvel kezdi az új évet. Ezek egyike Tony Parsons regénye, az Apa és fia. A könyv angol nyelven több millió példányszámban fogyott, a Literary Review azt írta róla: „Ha a brit pasasregény ebbe az irányba halad, nem kell félteni a jelenkori prózát.” Harry Silver neves tévészemélyiség, akit elfog a harmincéves férfi krízise, s noha rajong szép feleségéért, Gináért és négyéves fiáért, Patért, egy éjszakára megcsalja őket egy segédproducernővel. Gina faképnél hagyja, Japánban vállal munkát, a kisfiút pedig felelőtlen, a 60-as évekből ittrekedt nagyapjára bízza. Harry visszaveszi és egyedül nevelgeti az éppen iskolakezdő Patet, közben beleszeret egy közeli kifőzde amerikai pincérnőjébe, Cydbe, mit sem sejtve még, hogy fia legjobb barátja az első osztályban éppen Cyd kislánya lesz.
Harry szülei egyszerű emberek, apja háborús hős, igazi „szerepmodell”, akire egyre többet gondol Harry, most, hogy a saját férfiúi önazonosságát kéne megtalálnia ebben a válságban. Addig-addig keresi magát, míg majdnem elveszti Cydet, aki hazakészül Amerikába a kislányával. Felesége új élettárssal tér vissza Japánból, és magának követeli Patet. Jogi és érzelmi csata következne – ám a 70-es évek Kramer-illúziója átadja helyét a valóságérzéknek: Harry beleegyezik, hogy a fiuk Ginánál lakjon, de magában megfogadja, hogy nem lesz „hétvégi apa”, cserébe pedig megkapja Cydet és kislányát. – 2011 január első felében ez az olvasoterem.com titkos tippje.
Szintén az Európának köszönhetően januárban a kirgiz irodalom legnagyobb alakját is újraolvashatja a magyar közönség. Csingiz Ajmatov regénye magyarul először 1966-ban jelent meg, most új csomagolásban újra itt A versenyló halála. Híres versenyló volt valaha Gülszári, a ménes büszkesége. Most már öreg ő is, mint a gazdája, és utolsó erejét megfeszítve, kínlódva húzza a szekeret… S míg lova küszködik, meg-megáll, aztán már jártányi ereje sem marad, és várja a halálát, a gazdája, Tanabaj előtt lepereg az életük. Milyen büszke, szabad, erőtől és szépségesen vad ösztönöktől duzzadó jószág volt valaha Gülszári! Hogy szerette a ménest, hogy ficánkolt, hogy tette a szépet a kancáknak. De az állat értelmetlen lény, állandóan tartani kell tőle, hogy bosszút forral. Gülszárit elveszik gazdájától, az istálló rabságába kényszerítik, de ő újra és újra megszökik, még akkor is, amikor lábát megvasalják: szabadság, tér, száguldás és szeretet nélkül nem tud élni. Majd kiherélik, s végül kiölnek belőle mindent, hogy ne ismerjen mást, csak a nyerget és az utat. Mint ahogy gazdájából, Tanabajból is kiölik a hitet, amellyel a legnehezebb feladatokat is vállalta a kolhozban, miután végigharcolta a háborút: a ménes gondozását, aztán egy juhnyáj minden gondját-baját… És fel-felréved előtte a fiatal kora is, amikor még a kommunizmushoz vezető utolsó harc lázában élt, s nem riadt vissza attól sem, hogy a féltestvérét kuláknak bélyegezze. Kemény ember volt egykor Tanabaj, de most már megtört vénség, aki csak emlékezni tud…
A romantikusokra is gondolt a kiadó, ők egy igazi Barbara Taylor Bradford regényt vehetnek a kezükbe január közepén. A Szabályszegők főszereplője egy magas, karcsú, gyönyörű és ambíciózus fiatal lány, aki New Yorkba érkezik. Szörnyű támadás érte, menekül, de nem adja fel. Hogy eltűnjön azok elől, akik üldözik, álnevet is választ: mostantól egyszerűen M. lesz. Modell akar lenni, ügynökségeknél kilincsel, fényképészeket próbál becserkészni és végül rámosolyog a szerencse. Felkelti a híres francia divattervező figyelmét, aki világsztárt csinál belőle. És M. magánélete is révbe ér, egy barátja partiján megismerkedik Laurence Vaughannal, a filmsztárral, akiért gyerekkora óta rajong, azóta, hogy a Hamlet címszerepében a színpadon látta. Két gyönyörű, híres ember, akik gyorsan elhatározzák, hogy összekötik az életüket – de M. kénytelen bevallani, mi az igazi neve, kikből áll a családja. Ők lesznek a leghíresebb pár a világon, akiket csak úgy üldöznek az újságírók, felfogadnak hát két testőrt, és jó hasznukat is veszik. Balesetek járnak a nyomukban. De tényleg csak balesetek?
A General Press egy történelmi regénnyel kezdi az új évet. Anya Seton műve, a Katherine 1954-es megjelenése óta hazájában máig a legolvasottabb regények között van. A két kötetben megjelenő magával ragadó könyv Katherine Swynford és John of Gaunt szerelmének igaz története; a szerelemé, amely megváltoztatta a történelmet, azé a két emberé, akiket a brit királyi család őseiként tartanak számon. A Katherine és Lancaster hercege közt szövődött szenvedélyes szerelem állandó próbáknak kitett titkolt, mégis mindenki által tudott viszony. A tündöklő asszonyt, a büszke tartású nőt óhatatlanul szájára veszi az udvar, mindamellett bujkálásra, állandó várakozásra kárhoztatja. A herceg hónapokig távol van, lopott órákat tölthetnek csak együtt. A kettejüket összetartó izzó kapcsot nemcsak a távolság, a hatalmi és örökösödési harcok, gyermekeik bizonytalan jövője, hanem saját hullámzó érzelmeik is kikezdik. Eközben az országot felforgatja az 1381-es parasztfelkelés, és ez a zűrzavar fordulópontot jelent az asszony életében is. Katherine hite szerelmükben, ha eddig néha el is bizonytalanodott, mindvégig feltétel nélküli volt, ám amikor ráeszmél élete szörnyű titkára, vezeklésre ítéli magát. Hozhat-e ítéletet Katherine a sorsa felett, magára veheti-e királyok, a társadalom bűneit, megtagadva ezzel az öröknek vélt szerelmet?
Az UEFA Bajnokok Ligája február közepéig szünetel, de az Arena 2000 Kiadónak köszönhetően lehetőségünk lesz visszalapozni egészen a kezdetekig, 1992-ig, és felidézhetjük a legrangosabb európai fociliga legjobb meccseit. 1992 őszétől a szerda esték, idővel pedig a kedd és szerda esték mozgatórúgója, a jegyekért, illetve a távkapcsolóért zajló harc fő okozója. De vajon vissza tudunk idézni minden fontos mérkőzést, minden fontos pillanatot? Ebben segít Kamler János kötete, A BL legjobb 50 meccse. A könyvet lapozva felelevenedik a Monaco-Deportivo La Coruna összecsapás ötödik gólja, a Liverpool 2005-ös csodálatos talpraállása, a Bayern München 1999-es rémálma vagy a Werder Bremen-Anderlecht „őskori” gólzáporos találkozója. Ha végigolvasod A BL legjobb 50 meccsét, beugrik Diego Tristán neve, elhiszed, hogy lehet 0-3 után is BL-t nyerni, hogy pár másodperc alatt pokolra lehet kerülni, és hogy nem olyan ördöngösség 0-3-ról 5-3-ra fordítani a rendes játékidőben. Focirajongóknak kötelező!