Új könyvek január végére

Az Agave Kiadó januárban egy új Philip K. Dick könyvvel jelentkezik. Louis Rosen és társa eddig zongorákat árult, mostantól azonban embereket. Pontosabban történelmileg hiteles szimulákrumokat olyan személyiségekről, mint például Abraham Lincoln. A gond csak az, hogy az érdeklődő egy kapzsi milliárdos, aki olyasmire akarja használni a szimulákrumokat, ami illegális. És az sem biztos, hogy lehet csak úgy adni-venni egy olyan valakit – valamit? –, mint a Lincoln-szimulákrum. Vajon egy elektromos Lincolnt nem illet meg annyi jog, mint a teremtőit? Vajon az a gép, amely törődik és szenved, nem ér annyit, mint egy nő, aki egyikre sem képes? – A Dick-rajongók már alig várják január 25-ét. Ekkor kerül a magyar könyvesboltok polcaira Az elektromos Lincoln.

A bookline sikerlistájának éllovasa is a napokban jelenik meg, ez a Gabo Kiadótól A király beszéde. A könyv alapján készült filmet a 2011-es Golden Globe-on 7 díjra jelölték, végül csak egyet, a legjobb férfi főszereplőnek járó díjat vitte el. A könyv főszereplője egy bizonyos Lionel Logue nevű, szinte ismeretlen, autodidakta beszédtanár, akit a harmincas években az egyik újság elhíresült cikke úgy nevezett, hogy „a sarlatán, aki megmentett egy királyt”. Logue nem született brit arisztokratának, de még csak angolnak sem – tősgyökeres ausztrál közember volt. Mégis ennek a barátságos társasági embernek sikerült minden külső segítség nélkül az egyik legnagyszerűbb brit királyt faragnia az ideges, kevés beszédű yorki hercegből, miután annak fivére, VIII. Edward 1936-ban leköszönt a trónról, mert beleszeretett Mrs. Simpsonba. Lionel Logue és a leendő VI. György király nem mindennapi kapcsolatának mindeddig ismeretlen történetét Logue unokája írta meg, kizárólag nagyapja, Lionel naplójegyzetei és archív dokumentumok alapján. Rendkívüli megvilágításban tárul elénk a két férfi meghitt barátsága és az a kulcsszerep, melyet a király felesége, a néhai anyakirálynő, Erzsébet királyné játszott kettejük összeboronálásában, aminek az volt a célja, hogy megmentse férje hírnevét és trónját. A könyv megdöbbentő bepillantást enged egy privát világba. Soha ilyen személyes képet nem rajzoltak még a brit monarchiáról – annak legmélyebb válsága idején – egy ausztrál közember szemszögéből nézve, aki büszke volt rá, hogy szolgálhatja – és megmentheti – királyát.

Az Európa Könyvkiadó folytatja az Agatha Christie sorozatot, most a krimikirálynő egy 1959-es regénye kerül ismét a magyar olvasók kezébe. A Macska a galambok között magyarul először 1989-ben jelent meg, a könyv most új köntöst kap. Egy kis közel-keleti ország felvilágosult uralkodója a lázadók elől repülőgépen menekül, családi kincseit azonban biztos helyre rejti, hogy kijuttathassa az országból, ha ő netán szerencsétlenül járna. Egy előkelő angliai leánynevelő intézetben sorra-rendre teszik el láb alól a tanárnőket. És hogy a két szál hogyan fonódik össze? És hogy kicsoda-micsoda a – macska -, aki beszabadul a galambok – azaz a leányintézet leánykái – közé? Ezekre a kérdésekre és még sok egyébre is fény derül, természetesen a zseniális Hercule Poirot jóvoltából – és természetesen csak a legeslegutolsó fejezetben, hogy addig ki-ki a maga megfejtésén törhesse a fejét, mert mint minden önmagára kicsit is adó detektívregényben, Agatha Christie-nek ebben a kis remekében is a rejtély valamennyi kulcsát kézhez kapja a Nyájas Olvasó – az már az ő dolga, hogy meg is forgassa a zárban!

Az egyiptomi piramisok mélyén megbúvó ősi sírkamrák, a kincsek és a múmiák mellett, sok talányt is őriznek – olykor még a fáraók átkát is. Ez még akkor is igaznak tűnhet, ha a hajdani sírboltot teljes egészében átköltöztették egy amerikai múzeum alagsorába. A neves bestseller-írópáros, Douglas Preston és Lincoln Child hátborzongató regényének, az Elátkozott völgynek már a kezdetén rejtélyek halmozódnak egymásra: miért az egyik legjobb FBI-ügynököt, Pendergastot tartóztatják le gyilkosság vádjával? Miért zárták be annak idején gyanús hirtelenséggel az egyiptomi sírkamra bemutatótermét, amit most viszont nagy csinnadrattával meg akarnak nyitni a látogatók előtt? Igazak-e a múzeum alkalmazottai között terjengő, hátborzongató pletykák a halálosztó sírboltról? A vezetőség a gyanús körülményekkel dacolva készül a megnyitóra, amelyet lenyűgöző lézershow vezetne be. A fiatal, tehetséges régésznő, Nora Kelly lelkesen dolgozik a kiállítás előkészítésén, de a munka során rejtélyes módon egymás után hullanak el mellőle a munkatársak. Hamarosan elszabadul a pokol, s a következményeket még Pendergast ügynök sem sejti. A szörnyű játék végül halálos hajszába torkollik, melynek során a sátánian kegyetlen bajkeverő saját áldozata elől kénytelen menekülni a fél világon át egészen egy életveszélyes szicíliai vulkán szédítő sziklapereméig… A könyv a General Press gondozásában jelenik meg, az ígéretek szerint még a héten.

A fiatal John Hart harmadik könyvét is elhozta Magyarországra a General Press Kiadó. Az Elveszett remény cselekményének helyszíne egy észak-karolinai város, ahol egy kislány eltűnése okoz felfordulást. Hunt nyomozót pedig már egy éve lidércnyomásként gyötri egy másik eltűnt lány ügye, akinek az anyjához plátói szerelem fűzi. Az éteri szépségű Katherine összeroppan, gyógyszer- és alkoholfüggő lesz, s gyengesége olyannyira kiszolgáltatja a város egyik leggazdagabb, egyben leggonoszabb emberének, hogy 13 éves fiával sem tud törődni. A nehézségek megkeményítik az apátlan Johnnyt, aki nem bízik senkiben, és tervszerűen nyomozni kezd eltűnt húga után. Elindul a város leghírhedtebb negyedébe, ahová a rendőrök sem szívesen teszik be a lábukat… A torokszorítóan izgalmas, egyben irodalmi igényességgel megírt történet sodrásában egyik gyilkosság követi a másikat, csakúgy, mint a rejtélyes fordulatok. Ki a sebesült óriás, a szökött fegyenc, aki ujjlenyomatot hagy a rég eltűnt lányról hírt hozó férfi holttestén? Mit rejt a régi rabszolgatemető? Megbízhat-e a főnökével viaskodó Hunt nyomozó a saját kollégáiban? Él-e még Alyssa?